Consumers today are increasingly concerned about ethical issues and the impact of business activities on the environment, society, and the economy. Ethical consumption refers to any consumer decision in which an ethical issue coexists with traditional decision-making criteria. The simplest way for companies to communicate these claims is through voluntary ethical labels, which have expanded in recent decades, increasing consumer mistrust, for which a more credible and reliable system or standard could be a solution. My research objective was to analyze ethical labeling schemes. My research questions also integrated consumer awareness and trust in labels, as well as how to reduce the distrust caused by label overload. My primary research included three major components: (1) a consumer survey among students at the University of Debrecen; (2) a survey with the most popular ethical labeling organizations; and (3) an in-depth interview with a representative of the Hungarian Standards Institution. Based on my research, I concluded that the university students I interviewed are not yet considered ethical consumers and that the newly introduced MSZ ISO/TS 17033:2022 standard may help to reduce distrust towards the ethical label system in Hungary.

Jelenkorunk fogyasztóit egyre jobban foglalkoztatják az etikai kérdések és az üzleti tevékenységek környezetre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásai. Az etikus fogyasztás magába foglal minden olyan fogyasztói döntést, amelyben egy etikai témakör a hagyományos döntéshozatali kritériumokkal párhuzamosan létezik. A fogyasztók számára a vállalatok ezen állításaikat a legegyszerűbben etikus címkékkel kommunikálhatják, melyek alkalmazása önkéntes, azonban a számuk az elmúlt évtizedekben jelentősen gyarapodott, mely növeli a bizalmatlanság érzését a fogyasztókban, melyre egy hitelesebb és megbízhatóbb rendszer, vagy éppen szabvány jelenthetné a megoldást. Kutatásom célja az etikus címkék rendszerének vizsgálata volt. Kérdéseim között szerepel továbbá, hogy a fogyasztók milyen szinten ismerik és bíznak meg a címkékben, illetve, hogyan lehetne csökkenteni a címkeáradatból fakadó bizalmatlanságot. Primer kutatásom három fő részből állt: (1) fogyasztói megkérdezés a Debreceni Egyetem hallgatói körében; (2) a boltok polcain leginkább fellelhető etikus címkéket kibocsátó szervezetek megkérdezése; illetve (3) mélyinterjú a Magyar Szabványügyi Testület képviselőjével. Kutatásom alapján arra jutottam, hogy az általam megkérdezett egyetemi hallgatók még nem tekinthetőek etikus fogyasztónak, továbbá, hogy az etikus címkék rendszerével szembeni bizalmatlanságot az újonnan bevezetett MSZ ISO/TS 17033:2022 szabvány csökkenthetné hazánkban.