A dolgozat célja volt, hogy feltárja a szégyenérzet, az önértékelés és az önszabotáló viselkedés közötti összefüggéseket, valamint ezek hatását a karrierútra. Azt feltételeztem, hogy a szégyenérzet és az alacsony önértékelés önszabotáló viselkedéshez vezet, ami akadályozza a karrier fejlődését és elégedettségét. Továbbá azt feltételeztem, hogy a szégyenérzékenység közvetetten, az önszabotázs révén hátrányosan hat a karrierre. Az empirikus vizsgálatomban egy saját készítésű kérdőívet használtam, amely a demográfiai és saját megfontolásokra épülő egyénileg szerkesztett kérdéseken túl tartalmazta a Szégyen Élmény Skálát, a Rosenberg Önértékelés Skálát, a Karrierelégedettségi Skálát és az Önakadályozás Skálát. 161 fő válaszait rögzítettem, és statisztikai próbákkal (Pearson-féle korreláció, lineáris regresszió) elemeztem azokat. Arra a konklúzióra jutottam, hogy az alacsony önértékelés magasabb szégyenérzékenységgel jár együtt, ami növeli az önszabotáló viselkedés esélyét. Az önszabotázs negatívan befolyásolja a karrier előrehaladását és elégedettségét. Az eredmények azt mutatták, hogy a szégyenérzékenység közvetetten, az önszabotázs révén hátrányosan hat a karrierre, és az érzelmi jólét és a mentális egészség közvetlen hatással van a munkavállalók teljesítményére és karrierjük alakulására.