A carotis stenosisokkal összefüggő protokollok optimalizálása azért fontos, mert az összes stroke körülbelül 15%-ának hátterében egy korábban asymptomás 50% fölötti szignifikáns carotis szűkület áll. Külföldi kutatásokra, és az Európai Érsebész Társaság 2017- es ajánlására támaszkodva írtam diplomamunkámat. Asymptomás az a carotis stenosis, amely az elmúlt fél évben nem okozott strokeot vagy TIA-t (tranzient ischaemic attack). Ezen betegeknél arról kell döntenünk, hogy a legjobb konzervatív terápia mellett várható hosszabb stroke mentes túlélés vagy esetleg szükség van carotis intervencióra. Számos adat elemzése után azt lehet mondani, hogy ennek egy egyénre szabott döntésnek kell lennie, amelynek a stenosis súlyosságán túl figyelembe kell vennie más képalkotók által vizsgált plaque morfológiai eltérést. Ennek segítségével egy sokkal erősebb betegszelekció során meg tudjuk előzni a felesleges intervenciók okozta kockázatot, és valóban a magas ipsilateralis stroke rizikóval rendelkező betegeket fogják kiválasztani. Ezen plaque morfológiai vizsgálatokra CT angiográfia, MR angiográfia és TCD (trans cranial doppler) lehet a segítségünkre a carotis ultrahangon túl. Carotis stenosis szűrésre az átlagos rizikóval rendelkező betegek esetén nincs szükség, még műtét előtt sem. Műtét közbeni stroke rizikó asymptomás carotis stenosis mellett csak szívsebészeti műtét esetén olyan magas, hogy intervencióra szükség lehet. Minden más sürgős esetben az asymptomás carotis stenosis mellett is elvégezhető a beavatkozás, nincs szükség felesleges késlekedésre.