„Tévedni emberi dolog”- szól a mondás, mely szerint minden emberi tevékenység magában hordozza a hibázás lehetőségét. Ez alól a jogalkotók, jogalkalmazók, a nyomozó hatóság és a bírák sem kivételek. Ezen hibák legsúlyosabb következménye az ún. „justizmord” . A justizmord tágabb értelemben az igazságnak meg nem felelő ítélet hozatala, szűkebb értelemben pedig a nem bűnös személy bűnösnek nyilvánítása, lényegében tehát „az igazság megölése”.Dolgozatomban bemutatom a felismerésre bemutatás elméletét és gyakorlatát, annak lényeges normatív ismérveit összefoglalva, az eljárás végrehajtását elemezve. Emellett igyekszem az eljárás gyengéit, hibalehetőségeit, valamint ezek lehetséges következményeit kiemelni, különös tekintettel a téves elítélésekre. Dolgozatom főként a hazai szabályozást elemzi, de a teljesség kedvéért tartalmaz nemzetközi kitekintést is. Erre az angolszász szabályozás rövid áttekintését választottam, tekintve, hogy a felismerés bemutatás intézménye onnan ered. Hipotézisem hazai és nemzetközi példákkal, népszerű jogesetekkel kívánom alátámasztani, ezzel mutatva a hibás felismerésre bemutatás súlyos következményeit, szerkezetileg a dolgozat végén pedig javaslatokat vetek fel arra nézve, hogyan lehetne ezeket a hibalehetőségeket kiküszöbölni.