Célom az, hogy az elérhető források alapján bemutassam a mezőhegyesi lótenyésztést a megalapítástól napjainkig. A lótenyésztéshez kapcsolódó egyéb mezőgazdasági ágazatok is említésre kerülnek. A mezőhegyesen kitenyésztett lófajtákat bemutatom. Kialakulásukat, fejlődésüket, mai helyzetüket egyaránt jellemzem. A témával a mezőhegyesi lófajták értékére szeretném felhívni az emberek figyelmét. Mezőhegyesen a minőségi lótenyésztéshez ideálisak a körülmények. 1785-ben, II. József osztrák császár által alapíttatott Mezőhegyesen katonai pótló ellátó ménes. A korábban füves puszta néhány évtized alatt európai jelentősségűvé nőtte ki magát. A tenyésztési eljerás oly kiválónak bizonyult, hogy a megalapítás után néhány évtizeddel már egyöntetű állományról beszélhetünk. A tenyésztési technika fejlesztése és a rendszeres tenyészanyag vétel meghozta eredményét, három lófajta alakult ki Mezőhegyesen, további két fajtára jelentős hatást gyakorolt az itteni környezet. Az első világháborúig szépen fejlődött a mezőhegyesi lótenyésztés. A háború megviselte a ménest, de sikerült gyorsan talpra állnia. A második világháború azonban maradandó kárt tett a lóállományban. 1945-től az addigi katonai irányítású ménes civil intézményként folytatta tevékenységét. A lovak a megalapításkori katonai szerep helyett ekkorra már teljesen a mezőgazdaságban lettek használatosak. Új döntés értelmében Mezőhegyesen ügető és ugró sportló tenyésztés vette kezdetét az 1960-as években. A nóniusz tenyésztést folytatták, a többi tradícionális fajtát áthelyezték. A ménes mai feladata egy nóniusz törzsménes, illetve a fajta fenntartása. Továbbá díjugratásra alkalmas sportlovakat tenyésztenek. Mezőhegyes napjainkban is bizonyítja rátermettségét a lótenyésztésben.