Fogva tartás, koncentrálás, megsemmisítés – A radikális bűn száz éve„A XX. századot úgy is elbeszélhetnénk, hogy elmondjuk a koncentrációs táborok történetét” – s valóban, a kubai függetlenségi háború (1896) óta a kilencvenes években a volt Jugoszlávia területén létesített táborokig, Dél-Afrikától a Vichy-féle Franciaországon át az Egyesült Államokig mindenütt jelen vannak a koncentrációs táborok. A XX. század a táborok évszázada volt. A háborúk bűnös spirálja, a sorozatos emberirtás, a totalitarizmus szakadékai a Gonosz jelképét, szögesdrótokat hoztak létre, amelyek mögött emberek ezreit, millióit túszként vagy áldozatként tartották fogva.A totalitarizmus és a koncentrációs tábor-rendszer széttéphetetlen kapcsolata nem kérdéses a Gulag és Auschwitz óta. A totalitárius rendszerekben a koncentrációstábor-rendszereknek az a rendeltetése, hogy felrajzolja az eszményi társadalmat.„A totalitárius rendszerek vezetői, szétválasztva azokat, akiknek élniük kell, és azokat, akiknek meg kell halniuk, véglegesen szakítottak a modern racionalitással. A történészt ekkor szédület fogja el: nem is annyira a borzalomtól, mint inkább a borzalom megteremtésének a képességétől szédül és a borzalom elviselésének a képességétől… Van miért sírnunk. Szánalomból, felidézve azok sorsát, akik szenvedtek, akik meghaltak. Dühből és szégyenből, azokra gondolva, akik a halált osztották…. Egyesek bűne az idők végezetéig visszhangot fog verni az összes többi ember szívében.”JOËL KOTEK történész a párizsi Politikai Intézet doktora, a brüsszeli Szabadegyetem tanára.Fontosabb művei: A varsói gettólázadás; Az ifjú gárda. A világ ifjúsága a KGB és a CIA között 1917-1918; Európa Európa ellen.PIERRE RIGOULOT a francia Társadalomtörténeti Intézet kutatója, a Franciák a Gulagon szerzője, A kommunizmus fekete könyve munkatársa.