A szalakóták élőhely-választását és szaporodási sikerét vizsgáltam, melynek során figyelembe vettem a tájszerkezetet és az itt lévő táplálék-ellátottságot is. A vizsgálat helyszíne a Hortobágyi Nemzeti Park „Egyek-Pusztakócsi Mocsarak” tájegysége volt, mely hazánk egyik legrégibb és legnagyobb területű tájrehabilitációs programjának ad otthont. A mocsárrendszer területén 2012-ben indított költőláda-telepítési program eredményeit vizsgáltam 2013-ban és 2014-ben. A vizsgálat egyik fő kérdése az volt, hogy mely élőhelyfoltokat preferálják jobban a szalakóták, hol telepednek meg a leggyakrabban. Az egyenesszárnyú fajok korábbi vizsgálata során kiderült, hogy az egyenesszárnyúak mind fajszámban, mind pedig egyedszámban növekedtek a gyeprekonstrukciót követően. Mivel az egyenesszárnyúak a szalakóták főbb táplálékállatai, ezért a vizsgálat második fő kérdése az volt, hogy ezen ízeltlábúak nagyobb faj- és egyedszáma hozzájárulhat-e a szalakóták megtelepedéséhez.