"A Pécsi Tudományegyetem rektora 2001. július 14-én, a francia nemzeti ünnep alkalmából a Francia Köztársaság budapesti nagykövete által tartott fogadáson - e kötet szerkesztőjének jelenlétében - invitálta szeretettel és tisztelettel Fejtő Ferencet, hogy töltsön pihenéssel néhány napot az egyetem vendégeként a mediterrán hangulatú városban. A 92 éves Fejtő Ferenc szelíd mosolyával nyugtázta a pihenésre szóló meghívást, mivel - nem mondta ki - az mindig csak lehetőség marad számára, ha Magyarországon tartózkodik.Az egyetem Külügyi Igazgatósága (és részben e sorok írója) szervező munkájának eredményeképpen az egyetem díszdoktora végül 2002. november első napjaiban érkezett meg fia, Charles Fejtő kíséretében Párizsból, immár négy - Pécsen és Szekszárdon - megtartandó előadás időközben vállalt kötelezettségével. Három nappal korábban még gyengélkedett, orvos is volt nála. Fia megnyugtatott, miközben Fejtő Ferencet - közvetlenül a pécsi utazás előtt - a magyar parlament előtt vártuk, (...) "ne aggódj, mert apám mindig erőre kap, ha valahová utazik. (...)A megírt szövegek nélkül tartott előadásokról - az előadó hozzájárulásával - hangfelvételek, majd azokról átírt szövegek készültek. A leírt szövegek természetesen számos apró technikai jellegű problémát és pontatlanságot tükröztek, melyek korrigálása a szerkesztő örömmel teljesített feladata maradt, miként a könyv címének megadása, az előadásoknak fejezetcímekkel való tagolása, s a legszükségesebbnek ítélt esetekben kisebb jegyzetek készítése is. A szövegek gondozása közben igyekeztem a legnagyobb mértékben követni az előadó közlési szándékait, kifejtett gondolatait, stílusbeli sajátosságait. Az előadások az elhangzás sorrendjében következnek.A meghívó fél, a szervezők és a kiadó a kötet megjelentetésével szeretnék a meglepetés erejével kárpótolni Fejtő Ferencet az elmaradt pécsi pihenésért, hiszen az előadásokon (...) kívül további közéleti programok is adódtak számára..." (Csizmadia Sándor szerkesztő)