Kísérleteimben tápanyag-ellátási vizsgálatokat végeztem talajnélküli technológiával és szabadföldön nevelt szőlőoltványokon, különböző összetételű termékek alkalmazásával. A szőlő szaporítóanyag számára legmegfelelőbb tápanyag-összetételt kerestem, a kontroll és 3 gyártótól származó eltérő összetételű készítmények hatásának összehasonlításával. Sikerült elérni a megfelelő gyökeresedést, a vesszők beérését és az oltványok eredését mind a talajnélküli, mind a konvencionális technológia esetén más-más arányban, amely jól jelzi a két módszer közti különbségeket. A vegetatív paraméterek kontrolltól való eltérése a szabadföldi kísérletnél a hajtásátmérők tekintetében az I-es gyártó termékeinél, a II-es gyártó készítményeinél pedig a levélszám alakulásban mutatkozott meg. Megfigyelhető volt az is, hogy konvencionális technológia esetén a gyökerek vastagsága, beérése intenzívebb volt, míg a talajnélküli technológiánál sokkal sűrűbb, több, azonban kissé vékonyabb gyökérzet alakult ki. A növényházi kísérlet során magasabb minőségű oltványok fejlődtek ki, mint szabadföldön. Eredményeim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a jövő az oltványok növényházi előállításában látható, így kiküszöbölhető számos, a konvencionális technológia során fellépő probléma.