A kereskedelem már az őskor kezdetén kialakult, mely során a javak cseréje szolgált az emberek igényeinek kielégítésére. Ezen időszakban az embereknek nem volt még szüksége a pénzre, s hosszú évezredekig igen jól működött a cserére épülő tranzakciók sorozata. Az idő múlásával azonban a jelképes fizetési eszközökből kialakulva, a mai napig a pénz határozza meg a mindennapjainkat. A kereskedelem kulcsfontosságú tényezője a gazdaságnak, s a folyamatos fejlődés hatására az évek során egyre több fizetési lehetőség alakult ki a vállalkozások és a vásárlók számára is. Dolgozatom célja a készpénz, a készpénzmentes, és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök, azon belül is a legnagyobb népszerűségnek örvendő bankkártya, hitelkártya, az átutalások, illetve az utalványok, és az utalványokat megtestesítő fizetési kártyák bemutatása, és használatának az elemzése volt. Ezeket a fizetési rendszereket, módszereket a kereskedelmi helyzetekben vizsgáltam, és az egyes piaci szereplők számára bekövetkező előnyöket és hátrányokat mutattam be. Elemezve a fizetési tranzakciók költségeit, könnyen választ kaphatunk arra is, hogy vajon milyen hatást gyakorol az ország gazdasági helyzetére a lakosság által választott fizetési megoldás. Annak köszönhetően, hogy ha a vásárlók többsége az elektronikus úton történő fizetési módszert választaná, körülbelül 103 milliárd forintot, azaz a GDP körülbelül 0,4%-át lehetne megtakarítani országos szinten, mellyel az elektronikus fizetési lehetőségek fajlagos költsége is javulna országos szinten, hiszen a készpénz előállítása, kezelése, szállítása, és őrzése sokkal nagyobb költségeket emészt fel, mint amennyit megérne. Tehát az elektronikus fizetések számos pozitívumait könnyen ki lehetne használni, ha a lehetőségekhez mérten mindenki szívesen alkalmazná, az egyes fizetési procedúrák során.