Időskori depresszió az alapellátásban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorRekenyi, Viktor
dc.contributor.authorKolozsvári, László Róbert
dc.date.accessioned2023-02-21T08:40:31Z
dc.date.available2023-02-21T08:40:31Z
dc.date.issued2021-12-29
dc.description.abstractŐszülő társadalmunkban az időskorral kapcsolatos kérdések egyre kiemeltebb figyelmet kell, hogy kapjanak. A szomatikus betegségek mellett fokozottan kell figyelni a mentális zavarok problémakörére. A mentális zavarok közül kiemelkedik a depresszió jelensége, amely mind a gyakorisága, mind az életminőségre gyakorolt súlyos romboló hatása miatt több figyelmet kell, hogy kapjon, különösen az alapellátásban. Az időskori depresszió prevalenciája 5-10% környékére tehető, valamint a befejezett öngyilkosságok száma is növekvő tendenciát mutat az életkorral párhuzamosan, aminek elsődleges rizikófaktora a depresszió. Az időskori depresszió háttértényezői között fontos kiemelni a nem szerepét, az özvegységet, mint állapotot, a magányosságot, az alacsony szociális/családi támogatást, illetve a dependenciát. A depresszió kapcsolatban áll még számos életmódbeli és táplálkozási szokással, valamint krónikus betegségekkel is. A depresszió korai felismerése a krónikusan beteg, idős páciensek körében az alapellátás feladata, viszont felismerését megnehezíti annak tünetszegénysége. Előzetes kutatások is azt igazolják, hogy a krónikus betegségben szenvedő idősek hajlamosabbak a depresszióra, ami ezeknek a betegségeknek a prognózisára negatív hatással van. Jellemzően csak egy-két tünet utal hangulatzavarra, melyek sokszor testi betegség, vagy kognitív deficit (pszeudodemencia) formájában vehetők észre, ezáltal a páciens és a háziorvos is félreértelmezheti a depresszióra utaló jeleket. Mindezek mellett a mentális betegségekhez kapcsolódó stigmatizáció is szerepet játszhat idősek körében abban, hogy nem jelentik a hangulatzavarral kapcsolatos tüneteiket. Az egészségügyi ellátó intézmények közül az alapellátásban dolgozóknak van a legnagyobb hozzáférése a depresszióban szenvedő idős személyekhez, ezért célszerű őket egyebek mellett a hangulatzavar időskorra vonatkozó sajátosságairól tájékoztatni, valamint szűrésére ösztönözni, hiszen kezeletlensége számos kockázatot von maga után.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationMagyar Gerontológia, Évf. 13 (2021): Konferencia Különszám , 114-115
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.47225/mg/13/Kulonszam/10613
dc.identifier.eissn2062-3690
dc.identifier.issueKulonszam
dc.identifier.jatitleGerontológia
dc.identifier.jtitleMagyar Gerontológia
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/346200en
dc.identifier.volume13
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gerontologia/article/view/10613
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerMagyar Gerontológia
dc.subjectidőskorhu
dc.subjectdepresszióhu
dc.subjectalapellátáshu
dc.titleIdőskori depresszió az alapellátásbanhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nem elérhető
Név:
PDF
Méret:
141.48 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Magyar Gerontológia (DE-journals)