A pajzsmirigybetegségek világszerte növekvő betegszámot mutatnak, melyben a női nem nagyobb valószínűséggel érintett. Leggyakoribb közülük a hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés), ami az európai népesség mintegy 3%-át érinti. A korai felismeréssel és a megfelelő kezelésekkel (gyógyszeres, gyógynövényes és étrendkiegészítős terápia) lehetőség van megállítani a betegség progresszióját, elkerülni a szövődményeket, illetve az életminőséget javítani akiknél a betegeknél, akinél már diagnosztizálták a pajzsmirigybetegséget. Napjainkban már nem csak a nem és a genetikai tényező meghatározó a kialakulásában, hanem azoknál is jelentkezhet, akik stresszes életmódot folytatnak. Diplomamunkámban igyekeztem minél részletesebben bemutatni a pajzsmirigy betegségek kiegészítő terápiájaként alkalmazható gyógynövény tartalmú készítmények szerepét. Vizsgáltam a feketeköményt (Nigella sativa), mely egy Közel-Keleten őshonos gyógynövény. Kutatások alátámasztották, hogy jelentősen csökkentette a testsúlyt és a testtömeg indexet. A TSH (thyreoidea-stimuláló hormon) és az anti-TPO (thyreoidea-peroxidáz elleni antitest) szérumkoncentrációját szintén csökkentette, míg a szérum T3 (trijódthyronin) koncentrációját növelte. A másik gyógynövény a Csomós barnamoszat volt, amelyben található jód biztosítja a pajzsmirigy hormonjainak normális szintézisét és hozzájárul a szervezetbeli jódanyagcsere-folyamatok egyensúlyának fenntartásához. Az Ashwagandha egy gyógynövény, amely Indiában és Afrikában honos, és a hagyományos ájurvédikus gyógyászatban használják már évszázadok óta. Kutatások alátámasztják, hogy hypothyreosisban szenvedők esetén, alkalmazásával a T4 (tiroxin) és T3 szint jelentősen emelkedett, ezenkívül a TSH szintje csökkent. Ezekért a folymatokért az Ashwagandha kortizolszint-csökkentő hatása lehet a felelős. Végül a közönséges galajt (Galium mollugo) vizsgáltam, mely kiegyensúlyozza, beállítja a pajzsmirigy hormontermelését, így teájából hypothyreosis és hyperthyreosis esetén is érdemes fogyasztani napi egy csészével.
Dolgozatomban kérdőíves kutatási felmérést végeztem ahhoz, hogy felmérjem a gyógynövények alkalmazásának gyakoriságát és hatékonyságát a pajzsmirigybetegségekben szenvedő betegeknél. A pajzsmirigybetegségek kezeléseként legtöbben gyógyszert alkalmaznak. A válaszadók kevesebb, mint fele használ gyógynövényeket terápia céljából, illetve akadnak néhányan, akik gyógyszert és gyógynövényt is alkalmaznak. A betegek leggyakoribb tünetei teljes mértékben megegyeznek a klinikai kutatásokban szereplő tünetekkel, ami nem más, mint a fáradékonyság, hízás, hajhullás. A válaszadók a gyógynövények alkalmazása során nem, vagy csak kismértékű változást tapasztaltak a TSH, illetve pajzsmirigyhormonok szintjében. Emellett a felmérésem eredménye rámutatott arra, hogy a gyógynövények, mint például a Nigella sativa, Közönséges galaj, Ashwagandha, Csomós barnamoszat alkalmazása csökkenthet néhány igen kellemetlen tünetet, amit az adott pajzsmirigybetegség okoz. A kérdőíves kutatásom alapján a Közönséges galaj bizonyult a leghatékonyabbnak, melyet teafű formájában érdemes fogyasztani naponta két alkalommal. Ezzel szemben a külföldi kutatásokban az Ashwagandha (600 mg/nap) és a Nigella sativa (2 g/nap) alkalmazását javasolják pajzsmirigybetegségekben.