Miképpen válnak még inkább hitelessé az intézmények a jól megtervezett kommunikáció által? Hogyan integrálják a kommunikációs és marketing szakemberek az évekkel korábban meghatározott művészeti missziót és helyezik azt egy olyan arculati környezetbe, amely időtálló, egyedülálló és eredeti tud lenni? A marketingben és a szervezeti kommunikációban járatlanok azt gondolhatnák, hogy a kulturális intézmények megjelenése, sajtóban és közös-ségi médiában való jelenléte csupán másodlagos, hiszen a lényeg valójában a művészeti te-vékenység. Nagyon fontos azonban tekintetbe vennünk azt, hogy ezen szép és nemes cél eléréséhez materiális tényezők is szükségesek, a jegyek eladásához pedig elengedhetetlen a tudatos marketing és public relations stratégia, és azon belül a profilhoz igazított, figyelem-felkeltő jelenlét. Mindennek a vizsgálatához mind az intézmények megalapulását, mind a mai kommunikációs és arculati tevékenységüket feldolgozó tanulmányok, cikkek, interjúk voltak a segítségemre, olyan szövegek, amelyek a kultúra marketingjével foglalkoznak, és az ezekben lévő elméleti szempontokat is figyelembe vettem adott intézményre vonatkoztatva. Dolgozatomban nem szántam külön részt fogalmi háló kialakítására, hanem a marketing és a public relations szempontjait és ezeknek a kulturális intézményekre vonatkoztatását eleve beépítettem az általam vizsgált három intézmény bemutatásába, tehát nem a fogalmak kon-textusról leválasztott, elvont bemutatása volt a célom, hanem ezek gyakorlatban való alkal-mazása. Ugyanakkor találtam olyan általános érvényű tanulmányokat, amelyek a kultúra marketingjéről beszélnek, de ezeket az elméleti munkákat sem akarom külön alfejezetben ismertetni, így ezeknek is a dolgozatba való applikációja mellett döntöttem.