A logika azon módszereknek és elveknek a tudománya, mely a gondolkodás általános fogalmait és törvényszerűségeit vizsgálja. Ilyenek például az igazság fogalma, a következteté-sek, modalitások, stb. A logika tudományának segítségével megkülönböztethető a helyes gondolkodás, érvelés a helytelentől. A logikai a köznapi vagy a szaktudományos nyelvből és gondolkodásmódból kiindulva vonatkoztat el és általánosít bizonyos, az emberektől, nyelvektől független, azokban azonos fogalmakat, törvényszerűségeket. Ezeket a törvényeket helyes, azaz logikus gondolkodási törvényszerűségeknek is szoktuk nevezni. Ez az elnevezés a logika több ezer éves fejlődéséből és a tudományos közösség megállapodásából adódott.A logika kifejezés egy ismeretszerző és gondolkodási módszert is jelent. (Ezt a módszert vizsgálja a logika tudománya.) A logika tudományának segítségével elsajátítható a helyes, a tradicionális logika törvényszerűségeinek megfelelően történő gondolkodás és érvelés tudománya. A logika a helyes gondolkodás sok elemét foglalja össze...A logika a helyes gondolkodás érdekében az érvelések helyességét vizsgálja. Az érvelés olyan speciális gondolkozás, amelyben feltevésekből (premisszák) következtetéseket (konklúzió) vonunk le... Egy érvelési rendszerben a konklúziók száma egyenlő az érvelések számával. Egyetlen érvelés elemzése: meg kell találni a konklúziót és a premisszákat, valamint a közöttük lévő kapcsolatokat. Az elemzés legegyszerűbben diagrammal történik. A premisszák és konklúziók mindig relatívek más konklúziókhoz és premisszákhoz képest! Az érvelés formája lehet matematikai egyenlet vagy más, jelképes módon megfogalmazott reláció, leggyakrabban azonban a beszélt vagy az írott nyelv. Ez utóbbiban, az érvelésben alkalmazott propozíció sokban különbözhet a mondatoktól (pl. nem feltétlenül kijelentő mondatban található, hanem pl. retorikai kérdésben). A premisszák és a konklúzió(k) sorrendje a mondaton belül szintén nagyon sokféle lehet.