A tüdődaganatok terápiája jelentős átalakuláson ment keresztül a biológiai és immunterápiák megjelenésével. A megfelelő terápia meghatározásához elengedhetetlen immunhisztokémiai és molekuláris vizsgálatok elvégzése. A tüdődaganatok több, mint 50%-a inoperábilis stádiumban kerül felismerésre, ezért műtéti minta nem áll rendelkezésre. A daganatos betegség igazolása az esetek egy részében csak citológiai mintavételi módszerekkel történhet. Vizsgálataim célja, hogy a citológiai kenet mellett maradékból készült sejtblokk minták alkalmasságát vizsgáljam prognosztikai és prediktív faktorok meghatározására vonatkozóan. A munka során DEKEK citológiai laboratóriumának vizsgálati anyagában retrospektív módon visszakeresett eseteket dolgozom fel, melynek során a sejtdússágot és az immunhisztokémiai megőrzöttséget vizsgálom.