Az állampolgárság megszűnése, különös tekintettel a magyar állampolgárság felfüggesztésére

Abstract

Szakdolgozatom aktualitását a 2025. április 15-én elfogadott és kihirdetett Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása adja. Az alaptörvény- módosítás lehetővé tette, hogy harmadik állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgárok állampolgárságát az igazságügyért felelős miniszter felfüggessze, ha az állampolgár olyan magatartást tanúsít, amely veszélyt jelent Magyarország közrendjére, közbiztonságára vagy nemzetbiztonságára és ez az intézkedés arányosnak minősül a veszély súlyához és az érintett személy jogi, társadalmi helyetéhez. A szakdolgozatom először az állampolgárság fogalmát, az állampolgárságból eredő jogokat és kötelezettségeket ismertetem, továbbá az állampolgárság keletkezésére, megszerzésére és a kettős és a többes állampolgárság nemzetközi jogi szabályozására is kitérek. A következő fejezetben az állampolgárság megszűnésével foglalkozom, amelyben részletezem az állampolgárság elvesztésének jogcímeit, történelmi és nemzetközi példákat hozok az állampolgárságtól való megfosztásra. Ezt követően bemutatom a magyar állampolgárság felfüggesztéséről szóló alkotmány- és törvénymódosítás menetét, célját, a felfüggesztés feltételeit és az eljárási szabályait. A kritikák vizsgálata során olyan kérdésekre keresek választ, mint például: az állampolgárságtól való önkényes megfosztás tilalmába ütközik-e a hatályba lépett törvény, milyen célt szolgálhat ez a jogszabály, vagy túlzás-e azt állítani, hogy az új szankció a kommunista diktatúra idejét idézi. A szakdolgozatom megírása során nemzetközi, uniós és hazai jogszabályokat értelmeztem, európai és hazai szakirodalmat dolgoztam fel, és néhány esetben - a könnyebb megértés érdekében - valós jogesetek (Nottebohm-ügy, Rottmann-ügy, Tropp-ügy, Perez-ügy és Tebourski-ügy) tényállását és elbírálását is bemutattam.