A gazdasági élet mindennapjaiban számtalan döntési szituációval állunk szemben, mely helyzetekben a döntéshozatal igencsak nagy felelősséggel jár együtt, hiszen a későbbi versenyképesség függhet tőlük. Eme szituációk megoldására tehát, tudatosan kiépített döntési modellek használata szükséges, hogy a körülményeknek megfelelően a legoptimálisabb döntést hozhassuk meg. A különböző döntési modellek közül a Data Envelopment Analysis (DEA) egy igen sajátos eljárás, mely alkalmas a döntés szempontjából hasznos információk feltárására, olyan gazdálkodó szervezeteknél, melyek több döntéshozó egység integrált működését foglalják magukba. A modell alapvető előnye sok más elemzési módszertől eltérően, hogy képes pontosan körülírni, hogy az egyes döntéshozó egységek mely paraméterein és milyen mértékben kellene változtatást eszközölni, ahhoz hogy az adott helyzetnek megfelelően optimális döntést hozhassunk. Dolgozatom alapvető célkitűzése, tehát hogy bemutassam a módszer alkalmazásának menetét egy létező mezőgazdasági cég példáján keresztül. Hipotézisem szerint az általam alkalmazott módszer eredménye, olyan új információkat tárhat fel a vállalat számára, amit más gazdasági, vagy műszaki elemzési módszerek nem mutathattak ki korábban. Munkám eredményeként megállapítottam, hogy DEA elemzési módszer arra alkalmas, hogy kiszűrjük egy adott gazdálkodó szervezet azon döntéshozó egységeit, melyek nem megfelelő gyakorlatot folytatnak. A módszer ennek megfelelően rávilágít a nem hatékony működést folytató egységek azon a sarkalatos pontjaira, amelyeknél beavatkozásra van szükség, illetve ahol különböző javító módszereket, technikákat célszerű alkalmazni.