9633528532
dc.date.accessioned | 2008-12-09T13:52:08Z | |
dc.date.available | 2008-12-09T13:52:08Z | |
dc.description.abstract | A köztudatban ugyan földrajzi egységként él Svájc, mégis nem csak néprajzi, hanem a földrajzi tagoltsága miatt sem egységes ország. Déli határai Ticino kantonnál mélyen átnyúlnak az Alpok legmagasabb láncán, a Luganoi-tó mentén már elérik a lombardiai síkságot, Észak-keleti része - bár természetes határa, a Bodeni-tó és a Rajna - voltaképpen a délnémet dombvidék folytatása - egészen az ország közepéig, az Alpok lábáig húzódik. Nyugati oldala a francia Jura-vidék része. A néprajzi határok - mint szinte mindenütt Európában - következetesebbek a földrajziaknál, nagyjából a magas hegygerincekhez igazodnak. A svájci Jura-vidék francia, a németajkú Gotthard-masszívumtól délre eső Ticino olasz beszédű. A tájak és a nyelvek e különbözősége - amit a kantonok kialakulása is tükröz - nem elsősorban földrajzi tényezők, hanem történelmi, politikai összefüggések következményeképp tették ezt az országot azzá az államszövetséggé, ami lett. Svájcot még részletes Európa-térképen sem könnyű nagyító nélkül megtalálni. És mégis, ezen az alig dunántúlnyi területen hihetetlen sokszínűségében bontakozik ki Európa minden jellegzetessége, szépsége. Svájcot még részletes Európa-térképen sem könnyű nagyító nélkül megtalálni. És mégis, ezen az alig dunántúlnyi területen hihetetlen sokszínűségében bontakozik ki Európa minden jellegzetessége, szépsége. | hu |
dc.identifier.bibid | bibFSZ842760 | hu |
dc.identifier.isbn | 9633528532 | hu |
dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibFSZ842760 | hu |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/52008 | |
dc.title | 9633528532 | hu |