Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a Farmosi I-es tározón (Nagy-nádas) végrehajtott élőhelykezelés milyen hatással lesz a területen élő fülemülesitkék (Acrocephalus melanopogon) populációinak egyedszámára. A vizsgált területen egy 2012-ben létrehozott duzzasztó gát hatását tanulmányoztam. Arra kerestem a választ, hogy a célfaj indikátor szervezetként képes-e jelezni az élőhelykezelés után az élőhely módosulását. A 2007-2018 között az őszi madárvonulás időszakában vizsgáltam a Farmosi Madárvárta által gyűrűzött fülemülesitkék egyedszám változását, majd ezután az élőhelykezelés érdekében kialakított mesterséges gát hatását a populációk egyedszámára. Az eredmények kimutatták, hogy a fülemülesitke biológiai indikátorként képes az élőhelyen bekövetkező változásokat kimutatni.