A 2000-es évek eleje óta a világon egyre nagyobbak az igények a nukleáris energiatermelés iránt, mivel a biztonságos és stabil energiaellátás iránti igény egyre nő a globális környezeti problémák és az olaj alapú energiaforrások kimerülése mellett.Az atomenergia egyik legnagyobb problémája, a rengeteg előnye mellett, hogy nagy aktivitású hulladékok keletkeznek. A Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszék Imre Lajos Izotóplaboratórium kutatócsoportja évtizedek óta vizsgálja a bentonit szorpciós tulajdonságait. Kutatási eredményeink szerint a természetes és módosított bentonitok képesek kationos radionuklidokat szorbeálni, míg az anionszorpció a negatív réteg töltése miatt csak megfelelő módosítással lehetséges. Pár évvel ezelőtt kutatócsoportunk megkezdte az anionos szennyeződések szorbeálására szolgáló pozitív töltésű réteges kettős hidroxidok előállítását. A probléma azonban az, hogy a kationos és anionos radionuklidok együtt fordulnak elő vizes közegben.Így ezzel a témával az Imre Lajos izotóplaboratórium kutatócsoportja kísérletet tett olyan szorbens anyag kialakítására, ami alkalmas lehet az anionos és kationos szennyezők együttes megkötésére. Diplomamunkámban a MgAl-LDH tartalmú bentonit hibridnek az előállítási körülményeit pontosítottam. Vizsgáltam a szorbens anion, kation (131-I ; 36-Cl és 137-Cs) megkötőképességét folyadékszcintillációs- és gamma spektrometriával. Majd a radionuklid szorpciót tekintve a leghatékonyabb összetételű MgAl-LDH tartalmú bentonitnak a szerkezetét vizsgáltam XRD módszerrel.