A Crocus banaticus, Crocus heuffelianus, Crocus tommasinianus, Crocus scepusiensis, Crocus vittatus és a Crocus sativus fajokból sikeresen indítottunk és stabil kallusztenyészeteket hoztunk létre. Ezáltal több kárpát-medencei faj van az in vitro gyűjteményünkben, amelyeket megőrizhetünk és későbbi kísérletekhez felhasználhatunk. Eltérő auxin-citokinin arányokat használva sikerült kalluszképzést indukálni, és a hormonarányon változtatva, differenciálódásra késztetni az explantátumként használt növényi részeket. Ezek a tenyészetek potenciálisan felhasználhatóak genotípus megőrzésre, amely azért is jelentős, mert e fajok védettek. Több fajnál végeztünk előzetes méréseket antioxidáns kapacitásra, enzimaktivitásra. A szövettenyészetek, szinte mindig alulmaradtak az eredeti növényekhez képest. Ennek ellenére, a C. sativus és a C. banaticus szövettenyészetek magas szabadgyök semlegesítő kapacitást mutattak, C. scepusiensis és C. heuffelianus (Pósaháza) tenyészetek ugyanakkor magas enzimatikus antioxidáns kapacitást mutattak. A C. sativus szövettenyészetek gyökérképző kalluszait külön kiemeljük, hiszen ezekben a szabadgyök semlegesítő kapacitás és a peroxidáz aktivitás is magas volt.