A Kelet-közép európai országokban, de kiváltképpen a balti országokban és Magyarorszá-gon az ezredfordulótól kezdődően a lakossági fogyasztási hitelezés terén általánosan elter-jedt az úgynevezett devizaalapú hitelezés. A svájci frank, euró, illetve japán jen alacsony kamatai miatt a fogyasztók egy jelentős része hosszú távon is előnyösnek és kiszámíthatónak tekintette a devizában történő eladósodást. Magyarországon 2004. és 2012. éve közötti idő-szakban 800 ezer devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződést kötöttek. A dolgozat be kívánja mutatni a devizahiteles válság kialakulásának gazdasági, jogi hátterét, a válság kialakulását követően a jogalkotó által adott válaszokat, illetve a devizahiteles tör-vények által előírt elszámolás lefolytatását követően fönnmaradt jogviták jellegét, az árfo-lyamkockázatról szóló szerződéses rendelkezéssel kapcsolatosan indult perek eljárásjog és anyagi jogi kereteit, a tisztességtelenség bizonyításának gyakorlati problémáit, továbbá azon okokat, amelyek miatt nem nyújtható hathatós védelem a fogyasztók részére az árfolyam-kockázat hatásait illetően a hazai jogszabályi környezetben.