A dolgozatom elsődleges célja, hogy a MÁS-MOZAIK Szociokulturális Egyesület szervezeti kultúrájának sajátosságait feltárjam, és szervezetet klasszifikálni tudjam az eddig ismert kultúratipológia alapján.

Dolgozatomban egy oktatási civil szervezetet vizsgáltam meg, amely a gyermekek és felnőttek zenei oktatását és egyéb művészeti képzését végzi. Ez a civil szervezet a debreceni székhelyű MÁS-MOZAIK Szociokulturális Egyesület. A köztudatban az egyesület által fenntartott intézményt – amely az egyesület zászlóshajója - Rocksulinak hívják. A Rocksuli, az ország első rock zeneiskolája. Több mint háromszáz diák huszonegy tanár segítségével zajlik a könnyű zenei oktatás 8 tanszakon (ének, gitár, basszusgitár, dob, ütőhangszerek, billentyű, szájharmónika, cselló). Egyesületi formában működik, bevételei kizárólag tandíjakból és egyéb alaptevékenységeiből származó bevételből áll. Számos költözés után, 2011 szeptembere óta a debreceni Ifjúsági Házban működik. Az elmúlt évek folyamatos útkeresése során a következő tevékenységeket alakították ki.

Az egyesület szűkös anyagi forrásai mellett az oktatók lelkiismeretes, ember centrikus munkája következtében olyan tudást és ismeretanyagot adnak át a hallgatóságnak, amely szinte nem áll arányban az érte kapott juttatásért. A hallgatók között az óvodás korúaktól a nyugdíjasokig szinte minden korosztály megtalálható. Az oktatók nem csak zenei, vagy pedagógiai végzettségű személyek, hanem az élet bármely területéről érkezhetnek, akik az egyes hangszerek ismeretátadásának nagymesterei, vannak közöttük mérnökök, képzőművészek, egyetemi oktatók stb.

A dolgozat elkészítéséhez esettanulmány módszer felhasználását alkalmaztam. Az esettanulmány a társadalomtudomány egyik klasszikusnak minősülő módszere. Az esettanulmány önmagában nem önálló módszer, különböző adatforrásokat alkalmaztam az információszerzéshez, célzott interjúkra, illetve a szubjektív saját véleményemre alapozva.

Célzott interjút készítettem a szervezet egyik tisztségviselőjével, Az interjúalanyom 10 éves pedagógia múlttal rendelkezik, a Kossuth Tudományi Egyetemen végzett Szociális munkásként, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen pedig művelődési menedzserként, jelenlegi munkájában az utóbbi kettőt alkalmazza, továbbá 25 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik az egyesületen belül. Az interjú készítésekor jelen lévő kollégák, egyesületi tagok, más Rocksulisok véleményét is megjelenítem a dolgozatomban. Az interjút három fő blokkra osztottam fel. Az első résznél kitértem az interjúalany végzettségére, illetve szakmai tapasztalatára. A második blokk során megkérdeztem, hogy mi a véleménye a kultúráról és a szervezeti kultúráról, és végül a harmadik résznél a szervezet történetéről, múltjairól és hagyományairól, a szervezet típusáról, szervezeten belüli szakmákról, munkakultúra elemeiről, követelményekről, szabályrendszerekről, szervezetei rendezvényekről, ceremóniákról, szervezet logóiról, vezetés felépítéséről, meghatározó személyiségekről, hősökről és a szervezet storyjairól, anekdotáiról, mítoszairól kérdeztem.

A kutatás eredményeire, illetve a személyes tapasztalataimra alapozva, az egyes szervezeti kultúra elemeiben kisebb-nagyobb változtatást javasoltam.

A szervezeti rendezvények, koncertek helyszínét változatosabbá tenném, hogy több féle közeg számára figyelemfelkeltő, inspiráló legyen. Szervezeti identitás növelés céljából több Rocksulis, illetve egyesületi logóval ellátott pólót, kiegészítőt, zenei kelléket biztosítanék a tagok számára. Illetve kihasználnám ezeknek az eszközöknek a reklám és kultúrahordozó erejét is. Továbbá az internetes felületek, közösségi portálok kulturális, kapcsolat és közönség építő lehetőségeit jobban kihasználnám.