A fogyatékossággal élő emberek a társadalom egyik legsebezhetőbb társadalmi csoportját alkotják, mivel a szegénység nagyobb mértékben fenyegeti őket a társadalom egyéb csoportjaihoz képest. Ennek egyik oka, hogy az érintett népesség iskolai végzettsége, különösen a felsőfokú iskolai végzett tekintetében, elmarad a nem fogyatékossággal élő lakossághoz képest (KSH 2011, 2015, 2018). Tény, hogy a fogyatékos személyek körében nagyobb lehetőségeket biztosít a szellemi munka végzésének lehetősége, szemben a fizikai munkavégzéssel. Így a felsőoktatás területén belül végzett vizsgálat célja, a fogyatékossággal élő hallgatók lehetőségeinek felmérése a felsőoktatás keretein belül, valamint a fogyatékossággal élő hallgatóknak nyújtott szolgáltatások hatékonyságának vizsgálata, illetve a munkaerő-piacon való sikeres elhelyezkedést támogató szolgáltatások felderítése. A fogyatékossággal élő személyek a Központi Statisztikai Hivatal 2016-os mikrocenzusa (KSH, 2018) szerint, e kutatás fő vizsgálati elemeiben, a tanulásban és a munkavégzésben érzik magukat hátrányban. A téma feldolgozásának célja, hogy mind a jelenleg még az egyetemen tanuló hallgatók, mind a már felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók körében feltárásra kerüljön, hogy mennyire befolyásolja az egyéni életpályát a családi háttér, a közoktatási intézmények, és a felsőoktatási intézmény szolgáltatásai. A vizsgálat célja felmérni, hogy az érintettek véleménye szerint mennyire hatékonyak az Egyetem fogyatékossággal élő hallgatói számára biztosított szolgáltatásai.