Traumák árnyékában felnőve - a gyermek-és fiatalkorúak elleni szexuális abúzus vizsgálata

Abstract

A gyermek- és fiatalkorúak ellen elkövetett szexuális abúzus egy rendkívül rétegezett társadalmi és jogi problémát vet fel napjainkban, amelynek gyökerei az emberiség történelmének évezredein végig ívelt, ennek ellenére a hatékony állami beavatkozás és a társadalmi érzékenység igénye csak az utóbbi évszázadokban tűnt fel. Dolgozatomban rávilágítok arra az ellentmondásra, miszerint e konstans jelenség hiába volt az emberiség életének része az idők folyamán, a rendszerszintű kezelése, prevenciója még gyerekcipőben jár a probléma súlyához képest. A jogalkotók és a jelzőrendszerek állandó küzdelmet folytatnak a látencia felszámolása vagy legalább csökkentése érdekében, de a mélyen rögzült társadalmi tabuk és a generációkon átnyúló hallgatás kultúrája miatt nem könnyű elérni a kívánt célt. Ezen aszimmetriáknak köszönhetően elengedhetetlenné vált a téma folyamatos naprakész kutatása és a szigorú sértettközpontú büntetőjogi eszközök alkalmazása. Napjainkban a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális deliktumok szankcionálása nem csupán a jogalkalmazók, hanem a szélesebb közvélemény érdeklődésének fókuszpontjában is áll. A gyermekek fizikai és érzelmi, de legfőképpen szexuális fejlődésének védelme kiemelt társadalmi érdek, hiszen az ellenük elkövetett visszaéléseket a közösség erkölcsileg mélyen elítéli. Jelen értekezés célkitűzése, hogy büntető anyagi jogi, illetve kriminológiai szempontból feltárja a gyermek-, illetve fiatalkorúak sérelmére elkövetett szexuális abúzus hazai viszonylatban vett sajátosságait, különös tekintettel a jelenleg hatályos szabályozásra és a történeti fejlődés fontos állomásaira. A téma feldolgozása során elsőként a jelenség elméleti alapvetéseit és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIX. Fejezetének rendelkezéseit tekintem át, kijelölve az értekezés dogmatikai kereteit. Ezt követően a nemi bűncselekmények pönalizálását illető történeti fejlődésnek a tükrében bemutatom a gyermekkor társadalmi megítélését és gyermekekhez való viszonyunk évezredes változásait, rávilágítva a szexuális önrendelkezés elismerésének folyamatára. Erre építve fontosnak tartottam kiemelni a szakmai dilemmát jelentő életköri határok kérdéskörét. A büntető anyagi jogi keretek felvázolása kapcsán kiemelt figyelmet fordítok a szexuális erőszak, a szexuális kényszerítés és a szexuális visszaélés törvényi tényállásainak elemzésére, kitérve a pedofília kérdéskörére és a kiskorúak védelmét szolgáló egyéb büntetőjogi eszközökre, valamint a családon belüli elkövetés speciális jellemzőinek feltárására is.