Adalékanyagok szerepe a tribenuron-metil herbicid hatékonyságában

Abstract

A dolgozatomban egy napraforgó gyomirtási technológiában alkalmazott herbicidet (tribenuron-metil), vizsgáltam. Kísérletem fő célja, hogy megvizsgáljam, bizonyos adalékanyagok hogyan befolyásolják a tibenuron-metil hatékonyságát szántóföldi körülmények között 2011-ben. Vizsgálataim során a tribenuron-metil herbicidet egyszeri és kétszeri (osztott) kezeléssel is kijutattam. Az osztott kezelés hatása a gyomokra kis mértékben, de érezhetően erősebb volt. A megosztott kezelés alkalmazása a parlagfűvel erősen fertőzött területen indokolt, a kísérleti adatok szerint is hatásosabb volt a parlagfű ellen. A növényvédő szerek hatóanyagai csak megfelelő stabilitást biztosító közegben fejtik ki hatásukat. A peszticidek jelentős része enyhén savas (pH:5-6,5), illetve semleges (pH:7) közegben őrzi meg stabilitását a kellő időtartamra. Amennyiben a permetlékészítéshez használt víz pH-ja – előzetes vizsgálat alapján- magasabb ennél a tartománynál, abban az esetben gyengébb szervetlen-, vagy szerves savakkal célszerű savanyítani. A kísérletben a felhasznált víz kémhatása közel semleges enyhén lúgos tartományba esett. A használt tribenuron-metil enyhén savas közegben fejti ki legkedvezőbben hatását. A vizsgálataim során arra a következtetésre jutottam, hogy a savasító adalékanyagok (CDMP, AMONNITRÁT) növelték a gyomirtási hatékonyságot EXTRAVON felületaktiv anyag jelenlétében.