A dolgozat a felszámolási eljárás egyes problémáiról szól. A történeti rész áttekinti a fizetésképtelenségi jog fejlődésének fontosabb állomásait, a nemzetközi történeti rész az ókortól egészen napjainkig követi a fejlődés meghatározó irányvonalait, a fizetésképtelenségi jog magyar története Mátyás decrétumaitól az 1991. évi XLIX. törvény megalkotásáig -ideértve a Csődtörvényt módosító novellákat is -követi nyomon a jogterület fejlődését. Ezután a Csődtörvény felszámolási eljárást érintő rendelkezéseit tekinti át, elemezve a csődeljárás és a felszámolási eljárás egymáshoz való viszonyát a jelenleg hatályos Csődtörvény értelmében, illetve más szabályozási lehetőségeket bemutatva. A dolgozat részletesen elemzi a Csődtörvény alanyi körét, annak hiányosságait, a felszámolási eljárás megindításának nehézségeit, és a fizetésképtelenségi okokat szabályozó rendelkezések problémáit. A felszámoláshoz kapcsolódóan kitér a felszámoló jogállására, kijelölésének szabályaira, a felszámoló díjazásával kapcsolatos megoldatlan kérdésekre, a hitelezők, illetve a hitelezői választmány jogkörének terjedelmére, a wrongful trading szabályainak a magyar jogba történő átültetésére, a kielégítési sorrendre és a felszámolási költségekre, az egyszerűsített felszámolás szabályaira és az Európai Unió fizetésképtelenségi rendeletére. Az egyes problémák tárgyalásakor áttekintem a szakirodalomban megfogalmazott különböző kritikákat és a problémák megoldására tett javaslatokat is.