A Keleti-főcsatorna, mint vízhasznosítási főmű bemutatása és vízminőségi vizsgálata

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorGálya, Bernadett
dc.contributor.authorDobolán, Dóra
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2017-11-06T12:52:08Z
dc.date.available2017-11-06T12:52:08Z
dc.date.created2017-10-26
dc.description.abstractA Föld vízkészletének mindössze 3%-ban megtalálható édesvíznek csupán 1%-a közvetlenül felhasználható és ennek nagy részét a mezőgazdaság és az ipar hasznosítja. Magyarország vízgazdálkodását tekintve az ország medence jellegének köszönhetően összegyűjti a magasabb területekről érkező vízfolyások többségét. A hazai folyóink 96%-a külföldről érkezik hazánkba, ezért rendkívül érzékenyek a külföldről érkező szennyezéssel szemben, így elengedhetetlen a felszíni vizeink megfelelő vízminőségét megőrizni. Ennek érdekében alkalmazzák a vízminőségvédelem eszközeit. A vízminőségvédelem az eredeti állapot megőrzését, megvédését és a vízminőség fejlesztését tűzte ki céljául. Ennek érdekében vezették be az Európai Víz Keretirányelv rendelkezéseit, amelynek célja a vizeink jó állapotba hozatala legkésőbb 2022. év végéig. A vízminősítés elsősorban a fizikai-, kémiai és biológiai tulajdonságok vizsgálatán alapul. A vízminőségi paraméterek koncentrációi alapján minősítik vizeinket. Kutatásaim során ezen vízminőségi paraméterek koncentrációját vizsgáltam a Keleti-főcsatorna öt pontján a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály Környezetvédelmi Mérőközpont mintavételi helyeinek közelében és vetettem össze a jogszabályban foglal határértékekkel és a vízminőségi adatokkal 5 évre visszamenőleg. A vizsgálataimat a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszeripari és Környezetgazdálkodási Kar, Víz-, és Környezetgazdálkodási Intézet tanszéki laboratóriumában végeztem. A mintáimat a szabványnak megfelelő körülmények között tároltam a vizsgálatig és szakszerűen vizsgáltam be. Számos paraméter esetében tapasztaltam kiugró értéket, melyeket legtöbb esetben az első mérés alkalmával. A balmazújvárosi mintavételi hely esetében vezetőképesség, nitrát-nitrogén, nitrit-nitrogén mértem, melynek oka feltehetően a terület mezőgazdasági művelésének köszönhető. Tiszavasvári esetében ammónium-nitrogén tekintetében volt kiugró érték, ami valószínűsíthetően a közeli állattartó telepről származik. Hajdúszoboszló, Tiszavasvári és Bakonszeg esetében pedig vas tartalom esetében tapasztaltam kiugró értéket, ami a közeli üdülőterületről származhat. Határérték alatt maradtak azonban a pH, oldott oxigén, nitrát, nitrit, szulfát, klorid és a foszfát vízben mért mennyiségei. Összességében azonban megállapítható, hogy a Keleti-főcsatorna komplex vízminőség szempontjából megfelel mind a jogszabályi követelményeknek, mind a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály Környezetvédelmi Mérőközpont 5 éves mintavételi eredményeinek.hu_HU
dc.description.courseKörnyezetgazdálkodási agrármérnökhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent50hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/245173
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectKeleti-főcsatornahu_HU
dc.subjectvízminőséghu_HU
dc.subjectvízminőség védelemhu_HU
dc.subjectvízhasznosításhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Víz- és környezetgazdálkodáshu_HU
dc.titleA Keleti-főcsatorna, mint vízhasznosítási főmű bemutatása és vízminőségi vizsgálatahu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)