Az idegrendszer sérülései és regenerációja – ECM lehetséges szerepei a regenerációban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorGaál, Botond
dc.contributor.advisordeptÁltalános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
dc.contributor.authorMata , Norbert
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Kar
dc.contributor.opponentDeák , Ádám
dc.contributor.opponentMatta, Csaba
dc.contributor.opponentdeptÁltalános Orvostudományi Kar::Sebészeti Műtéttani Tanszék
dc.contributor.opponentdeptÁltalános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
dc.date.accessioned2025-10-21T07:36:32Z
dc.date.available2025-10-21T07:36:32Z
dc.date.created2025-10-19
dc.description.abstractDiplomamunkámban szeretném bemutatni az idegrendszer sérüléseit és regenerációs lehetőségeiket. Érdemes összehasonlítani a perifériás idegrendszert a központi idegrendszerrel, mivel különbségeik a regenerációs folyamatokban is megnyilvánulnak. Részletesen kitérek a gliasejtekre és az extracelluláris mátrixra. A diplomamunkám első részében írok a károsító hatások következtében kialakuló neuropatológiai változásokról. Kitérek a sejteket és idegrostokat ért elváltozásokra. Tárgyalom a Schwann-sejteket, oligodendrogliákat, mielin-hüvelyt ért változásokat és azokra adott regenerációs lehetőségeket. Kitérek a klinikumra, vagyis bemutatóm az idegrendszeri károsító hatások mechanizmusait. A gliasejtek részt vesznek a regenerációs folyamatokban. Nagyon fontos szerepük van a helyreállításban. A gliákat illetőn sok különbség fedezhető fel a centrális kontra perifériás idegrendszer esetében. Fontosnak tartom a gliasejtek regenerációs folyamatokban betöltött szerepeiket, így részletesen értekezem a központi és környéki idegrendszer támasztó, segítő sejtjeiről. Bemutatom a hasonlóságokat és különbségeket a centrális és perifériás idegrendszeri regenerációs folyamataiban. Az idegsérülések típusait elemezve tárgyalom a kezelési lehetőségeket és a prognózist. Kitérek az őssejtek szerepére is. Ma már tudjuk, hogy a központi idegrendszerben is vannak úgynevezett különleges őssejt nichek, ahol speciális környezetben és körülmények között tudnak megbújni a neurális őssejtek. Ilyen helyek találhatók a centrális idegrendszerben: hippocampus, oldalkamrák fala. Bemutatom a sejten belüli védelmi mechanizmusokat is (itt a hősokk fehérjék szerepét részletezem). Az extracelluláris mátrix (ECM) bemutatása, részletesen a neurális sajátságokra kitérve alkotja diplomamunkám gerincét. Mai tudásunk szerint a neurális ECM nélkülözhetetlen mind a fejlődő idegrendszer, mind a felnőtt idegrendszer számára. Extracelluláris mátrix nélkül nincs emberi élet. Ma a neurális ECM kutatása az egyik forró pont az idegtudományokban. Számos idegrendszeri betegséget kötnek részben vagy egészben az extracelluláris mátrix kóros állapotához. Az ECM biztosítja az optimális közeget az őssejtek, progenitor sejtek számára az őssejt fészkekben. Az ECM nélkül nincs a szinapszisokban ingerületátvitel. Szükség van rájuk a szinaptikus plaszticitásban. ECM nélkül a fejlődő idegrendszerben a neuronok vándorlása nem tudna megvalósulni. Ez a speciális struktúra irányítja az idegsejtek nyúlványainak növekedését és fejlődését. Számos biológiailag aktív anyagot köt meg és tárol. Részletesen kitérek az ECM alkotóelemeire és jellemzem azokat. A sejtek túléléséhez és proliferációjukhoz nélkülözhetetlen az extracelluláris mátrix. Az ECM szerepet játszik a sejtek polaritásuknak, alakjuknak és formájuknak a kialakulásában. Az agy jóval bonyolultabb felépítésű más szervekhez képest. Összetett, bonyolult architechtúrát mutat, melyben egy dinamikus hálózat jön létre a neuronok, gliasejtek és a vasculáris rendszer elemei között. A szinapszisok fenntartása és átalakítása aktív feladat. Sejt-sejt és sejt-mátrix kapcsolatok szabályozzák a neuronok és gliasejtek szerveződését és a szinapszisok lokalizációját. Az idegrendszeri struktúrák ECM-be ágyazódnak, amelyek rostképző és hálózatképző fehérjék, melyek membránhoz rögzítetten alkotnak bonyolult hálózatot vagy szekretált glikozaminoglikánok alkotják. A neurális ECM-nek fontos szerepe van az idegrendszer élettani funkcióiban és patológiás állapotaiban. A legújabb tanulmányok olyan betegségekkel hozzák összefüggésbe a neurális extracelluláris mátrixot, mint például a függőségek, bipoláris zavarok, daganatos betegségek terjedése, autizmus, tanulási zavarok, dementia, epilepszia stb.
dc.description.courseáltalános orvos
dc.description.courseactnappali
dc.description.courselangmagyar
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent64 oldal
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/398041
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectExtracelluláris mátrix
dc.subjectIdegi regeneráció
dc.subject.dspaceOrvostudomány
dc.subject.dspaceBiológiai tudományok::Anatómia
dc.subject.dspaceOrvostudomány::Neurológia
dc.titleAz idegrendszer sérülései és regenerációja – ECM lehetséges szerepei a regenerációban
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Mata Norbert-diplomamunka 2025.08.15..pdf
Méret:
1.63 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)