Alexander (1950) munkássága kitűnik a pszichoszomatikus kutatások közül: sikerült kimutatnia, hogy az elfojtott harag egyes, míg például a bizonytalan kötődés más betegségek prevalenciájáért tehető felelőssé. Elméletét azonban ma már kevésbé fogadja el a tudományos közösség, hiszen számos egyéb tényező, köztük a „mi volt előbb: szervi vagy lelki ok?” kérdésére sem tud választ adni, illetve a vizsgálatok megismétlésekor az eredmények nem minden esetben mutattak ki szignifikáns eltérést az általa mutatott faktorokon belül. Kutatásai azonban nem voltak hiábavalók: ma is tudjuk, sőt egyre több betegségről – köztük a ma még gyógyíthatatlan rák – kialakulásáról is vannak elméletek, melyek megfelelő kidolgozásával nagyban segíthetjük az egészségmegőrzést. E célt tűztem ki magam elé akkor is, mikor úgy döntöttem, hogy Alexander illetve későbbi követőinek kutatásai, valamint a ma fellelhető legfrissebb tanulmányok alapján bebizonyítom, hogy közvetlen hatása van – még ha nem is feltétlen kizárólag ennek a dimenziónak, de – a kötődés milyenségének az adott betegség nem csak kialakulására, de súlyosságára is.