A dolgozat három részből áll. Az első részben összehasonlító jogi vizsgálatok segítségével egyfelől arra törekedtem, hogy az asszisztált öngyilkossághoz való jog lehetséges tartalmáról és igazolásairól egy átfogó áttekintést adjak, másfelől pedig az elismert jog gyakorlásának feltételeit és korlátait próbáltam meg rendszerezni. Ezekben a vizsgálatokban nagy segítséget nyújtott a bioetikai irodalom által kimunkált fogalomkészlet, amelyre az elemzések során támaszkodni tudtam. A dolgozat második részében tértem rá a német alkotmánybíróság asszisztált öngyilkossággal kapcsolatos, 2020-ban született határozatának elemzésére, a határozat megszületését megelőző jogvitákra is tekintettel. A dolgozat harmadik részét azok a reflexiók alkotják, amelyek az alkotmánybírósági döntés által megteremtett új jogalkotási helyzet lehetséges kimeneteleire vonatkoznak. Végül megpróbáltam összefoglalni azt, hogy a dolgozatban elvégzett összehasonlító jogi elemzések nyomán milyen várakozásokat fogalmazhatunk meg a magyar szabályozással kapcsolatban.