Dolgozatomban a jogos védelmi cselekményeken belül azokra az esetekre helyezem a hangsúlyt, ahol a jogosan, netán jogtalanul védekező személy magatartása a támadó életének kioltásával járt. Véleményem szerint ezek az esetek azért érdemelnek egyfajta privilegizált megkülönböztetést, mert egy komoly alkotmányjogi kérdést is felvetnek. Az emberi élethez való jogok ütköztetéséről van itt szó, ahol a törvény „megengedi” egy ember életének elvételét. Mivel igazolható ez egy olyan társadalomban, ahol az élethez és emberi méltósághoz való jog egysége következtében nemcsak a halálban egyenlő mindenki, hanem az élethez való méltóságában is? Szakdolgozatom célja az, hogy bírósági határozatok tükrében igazoljam, hogy bár indokolt annak az elvnek a büntetőjogban való meghonosítása és nyomatékosítása, miszerint a jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie, mindemellett azonban fontos a védekezés hagyományos kereteinek és a bírói mérlegelés szabadságának a megtartása is, ugyanis ellenkező esetben, különösen pedig a támadó életének kioltásával járó ügyekben a törvény céljával ellentétes, méltatlan ítéletek születhetnek.