Az 1978-as kínai reformoktól kezdődő történelmi áttekintés után rátérek a versenyképesség fogalmára, és felvázolom a fontosabb elméleteket, amelyek értelmezhetőek Kína esetében. Különös figyelmet fordítok Michael Porter (1998) gyémántmodell elméletének kiegészítő tényezőire, mivel a későbbiekben Li (1997) dolgozata alapján ezek közül fogom kiválasztani az általam kritikusnak ítélt versenyképességet és növekedést befolyásoló immobil felzárkózási tényezőket. Majd Oblath Gábor – Pénzes Petra (2003) cikkét felhasználva bemutatom Kína helyzetét a fejlődés, és versenyképesség javulás szempontjából. Ezután rátérek dolgozatom fő részére. Ebben a részben az emberi erőforrás, intézményrendszer és az infrastruktúra tényezőinek elemző bemutatását végzem el. Elemzéseim során nem térek ki a 2008-ban kirobbant válság hatásaira és vizsgálatára.