Szakdolgozatom témája az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera L.) kártételének értékelése szántóföldi kisparcellás tápanyagutánpótlási tartamkísérletben . A Debreceni Egyetem Látóképi növénytermesztési kísérleti telepén végeztem a vizsgálatomat, szántóföldi kisparcellás kísérletben. Kutatásom során a hibridek ellenállóképességét a kukoricabogár lárvakártételére vizsgáltam, eltérő tápanyagszinteken. 120 kg N/ha és 300 kg N/ha, illetve az elemzéshez szükséges teljesen kontroll parcellák voltak a vizsgált tápanyagszintek. Semmilyen jellegű tápanyagvisszapótlásban nem részesültek a kontroll parcellák. A vizsgálatokból jól látható volt, hogy a kukorica termését az NPK műtrágyázás nagymértékben befolyásolta. Az N-adagnak a három tápelem közül a terméstöbbletek elérésében volt meghatározó szerepe. Azt mutatták az eredmények, hogy az amerikai kukoricabogár mind a 120 kg N/ha, mind a 300 kg N/ha, illetve a műtrágyanélküli talajon termesztett kukoricánál megtalálható volt. A tápanyagszintek között a kártevők megjelenése és a fertőzés szintje változott. A műtrágyanélküli parcellákon volt a legtöbb imágó, majd ezt a 120 kg N/ha követte, utána pedig következett a 300 kg N/ha. Fontos tényező a kukoricatermesztésben a nitrogénes kezelés és a kukoricabogár lárvák közötti összefüggés. Azt tapasztaltam, hogy elősegítette a megfelelő mennyiségű műtrágya a levelek és a szárak növekedését, valamint a virágzást és a terméskötést. Azonban az intenzív nitrogénes kezelések káros hatást is gyakorolhatnak a kukorica

termesztésére. A növények zöld szövetének mennyiségét megemelte az intenzív nitrogén- használat, amely a kukoricabogár vonzerejét a növények számára növelte.

Úgy gondolom, hogy a kukoricabogár populációira és a terméseredményességre is jelentős hatással lehet a nitrogén használat optimalizálása.