A kötetből megtudhatjuk, hogy az ötvenes évek Magyarországán hogyan köszönnek vissza a háború előtti cigánypolitika elemei, hogyan kívánja az új Belügyminisztérium a cigánykérdést - alig hét évvel Auschwitz után - munkatáborok felállításával a "szovjet példa" nyomán megoldani, milyen volt a Szovjetunió nemzetiségi és cigánypolitikája, mi is volt a "szabotázs a zenei fronton", hogyan vehettek részt a cigányok a "kuláklázadásban", miért lettek "élősködők", "államellenesek", s miért kerültek száműzetésbe még a posztsztálinista, úgynevezett "olvadás" korszakában is.