A fogászati ellátás igénybevételének pszichoszociális háttere

Abstract

A fogászati ellátás elkerülése jelentős hatással van az egyének szájüregi egészségére, ugyanakkor ennek pszichoszociális összefüggései mindeddig kevéssé feltárt területet képeztek. A jelen disszertáció célja a felnőttek fogászati ellátással kapcsolatos attitűdjeinek feltárása és mérhetőségének biztosítása volt. Az első, kvalitatív szakaszban 16 fogászati beteggel készült félig strukturált interjú segítségével mélyrehatóan vizsgáltuk a páciensek élményeit és azokat a pszichoszociális tényezőket, amelyek befolyásolják a fogászati ellátás igénybevételét. Az induktív tematikus elemzés tíz átfogó témát azonosított, amelyek a páciensek attitűdjeit jellemzik: a környezet és az eszközök hatása, félelem és érzéstelenítés, halogatás, elégedetlenség a fogászati ellátórendszerrel, a fogorvosokkal szembeni elvárások, bizalom és ellátásminőség, fogatlanság és társadalmi státusz, anyagi hozzájárulás, esztétikai szempontok, valamint a fogorvosok viselkedése. Az eredmények rávilágítottak a fogászati ellátás elkerülését és az együttműködést meghatározó motivációs és kontextuális tényezők összetettségére. A második, kvantitatív vizsgálat ezekre az eredményekre építve a Fogászati Ellátással Kapcsolatos Attitűdök Kérdőív (FOGAK) nevű mérőeszköz kidolgozását és pszichometriai értékelését célozta meg, amely a fogászati ellátással kapcsolatos attitűdök mérésére szolgál. A kvalitatív adatokból származó kezdeti itemkészletet három mintán (felnőtt lakosság, fogorvostanhallgatók és fogorvosok; N=876) teszteltük és finomítottuk. A végső, 17 tételből és öt faktorából álló struktúra – Környezeti szorongás, Altatás, Halogatás, Társadalmi státusz és Rendszerrel kapcsolatos elégedetlenség – megfelelő illeszkedést mutatott (CMIN/DF=2,11; CFI=0,94; RMSEA=0,046), a belső megbízhatóság pedig elfogadható tartományban mozgott (Cronbach α=0,66–0,78). A FOGAK alskáláinak korrelációi más, jól bevált mérőeszközökkel (Fogászati Félelem Kérdőív, Fogászati Szorongás Skála, Fogászati Vélemény Kérdőív) igazolták a skála konvergens és diszkrimináns validitását. Vizsgálataink eredménye átfogó képet ad a fogászati ellátással kapcsolatos attitűdök sokrétű természetéről Magyarországon. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a fogászati ellátás igénybevétele nem csupán egyéni pszichológiai tényezőktől, hanem rendszerszintű hatásoktól is függ. A FOGAK megbízható eszközt kínál ezen attitűdök mérésére, és hozzájárulhat a páciensek bevonásának, a szakmai képzésnek és az ellátórendszer minőségének fejlesztéséhez.

Dental care avoidance has a significant impact on individuals’ oral health and remains an underexplored behavior within its psychosocial context. The present dissertation aimed to explore and measure adults’ attitudes toward dental care services. In the first, qualitative phase, semi-structured interviews were conducted with 16 dental patients to gain an in-depth understanding of the patient experience and to identify key psychosocial factors influencing dental care attendance. Inductive thematic analysis revealed ten overarching themes related to patients’ attitudes, including environmental and equipment-related effects, fear and anesthesia, procrastination, dissatisfaction with the dental care system, expectations of dentists, trust and quality of care, edentulousness and social status, financial involvement, aesthetics, and dentists’ behavior. These findings highlighted the complexity of motivational and contextual elements shaping dental care avoidance and compliance. Building on these insights, the second, quantitative study focused on the development and validation of the Dental Care Attitudes Scale (DCAS), a psychometric instrument designed to measure attitudes toward dental care. Drawing on the qualitative data, an initial item pool was refined through testing with samples of adults, dental students, and dentists (N=876). The final 17-item, five-factor structure—comprising Environment, Anesthesia, Delay, Social Status, and System-Related Dissatisfaction—demonstrated good model fit (CMIN/DF=2.11; CFI=0.94; RMSEA=0.046) and acceptable reliability (Cronbach’s α=0.66–0.78). Correlations with established dental anxiety and belief measures supported the scale’s convergent and divergent validity. Together, our studies provide a comprehensive framework for understanding the multifaceted nature of attitudes toward dental care in Hungary. The results underscore that dental attendance is shaped by both individual psychological factors and systemic influences. The DCAS offers a reliable tool for assessing these attitudes and may support practitioners, researchers, and policymakers in improving patient engagement, professional training, and the overall quality of dental care services.