Bizonyára mindenki hallotta már azt a kifejezést, hogy „elöregedő társadalom”. Ez a szókapcsolat elsőre ártalmatlannak tűnik, azonban valós és mély problémát hordoz. Ameddig más kontinensek országaiban a népesség robbanásszerű növekedése miatt kényszerülnek arra, hogy olyan politikai döntéseket hozzanak, ami a lakosságot érintik, addig Európában ezen belül is az EU-ban arra kell figyelni, hogy bizonyos határozataik, törvényeik révén az egészségügyi és a nyugdíjrendszerek hosszú távon fenntarthatók legyenek. Előre láthatólag a jelenlegi amúgy is alacsony nyugdíj felére, vagy még attól is kevesebb nyugdíjra számíthatunk néhány évtized múlva. A megfelelő mértékű állami nyugdíj tehát egyáltalán nem garantált ezért is muszáj nekünk gondoskodnunk a saját nyugdíjunkról. Szakdolgozatomban hazánk nyugdíjrendszerét kívánom górcső alá venni és bemutatni, hogy milyen alternatívák vannak a fent említett probléma kiküszöbölésére és egy normális pénzügyi naprakészséggel mit tudunk tenni azért, hogy tudjuk biztosítani a meglévő életszínvonalunkat nyugdíjas éveink alatt.