A serdülők túlzott digitáliseszköz-használata az iskolai szociális segítők tapasztalatai alapján

Abstract

Az utóbbi években a digitális eszközök használata a gyermekek és serdülők mindennapi életének meghatározó részévé vált. A túlzott és kontrollálatlan használat ugyanakkor egyre gyakrabban jár együtt mentális, viselkedési és tanulási problémákkal, különösen serdülőkorban. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a túlzott digitáliseszköz-használat miként jelenik meg az iskolai szociális segítők gyakorlatában, valamint hogy a szakemberek milyen eszközökkel reagálnak a jelenségre, és milyen tényezők befolyásolják a beavatkozások hatékonyságát. A vizsgálat kvalitatív módszerrel zajlott, összesen 16 fő iskolai szociális segítő szakember bevonásával. Az eredmények szerint a túlzott használat sokrétű problémákhoz kapcsolódik, és egyre gyakrabban jelenik meg a szakmai gyakorlatban. A prevenció és a beavatkozás jelenlegi formái nem egységesek, inkább alkalomszerűek, és jelentősen korlátozza őket az idő- és kapacitáshiány, valamint a módszertani támogatás hiánya. A szakmaközi együttműködés nem kellően összehangolt, a szülők bevonása pedig sok esetben nehézségekbe ütközik. A kutatás rámutat arra, hogy a hatékony kezelés komplex, rendszerszintű megközelítést igényel, amelyben kiemelt szerepe van a prevenció erősítésének, a szakemberek képzésének és az együttműködések fejlesztésének.