A fajjal történő, természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontból is megalapozott és elfogadható gazdálkodás megtervezéséhez a borz állománynagyságát, a faj hazánkban kevéssé tanulmányozott és ez által töredékesen ismert egyéb tulajdonságait, környezeti igényeit is alaposabban meg kell ismernünk. Az ökológiai és ökonómiai szempontból is elfogadható ragadozó gazdálkodáshoz számos, az adott fajjal kapcsolatos biztosan ismert adatra van szükség. Így tudni kell az állománynagyságot, a sűrűségviszonyokat, ami a borz esetében a kotorékfelméréssel megismerhető. Ismerni kell a faj elterjedését befolyásoló tényezőket, amire az élőhely-preferencia vizsgálat adhat választ. A beavatkozás szükségességének megítéléséhez fontos meghatározni a más fajokra gyakorolt hatást, amire a táplálkozási vizsgálatok alkalmasak. 2003-ban megkezdett kutatásaimmal a borz alföldi elterjedésének vizsgálatához, ökológiai szerepének megítéléséhez, a fajjal kapcsolatos gazdálkodási elvek kidolgozásához kívántam tudományosan megalapozott eredményeket szolgáltatni. Célkitűzéseim voltak:

• A borz Hajdú-Bihar megyei jelenlétének, állományhelyzetének felmérése.
• Mintaterületeken részletes kotorékfelmérés alapján sűrűségbecslés, ennek változásának nyomon követése.
• Mintaterületeken kotorékhely választás alapján élőhely-preferencia vizsgálata.
• Táplálkozásökológiai vizsgálatok hullaték és zsákmánymaradvány analízis segítségével.
• A talajon fészkelő madarak fészekaljaiban tett potenciális károkozás kísérletes tanulmányozása. Új tudományos eredmények: Állományfelmérés: Rugalmas sávszélesség módszerrel végzett felmérés alapján megállapítottam, hogy Hajdú-Bihar megyében a borz állománysűrűsége megközelítette a hagyományosan magasabb állománysűrűségű dunántúli élőhelyeken tapasztalt értékeket. Az erdőspusztai erős állomány kiinduló pont (forrás) lehet a faj nyíltabb területek felé történő terjeszkedésében. Élőhely-preferencia: A borzkotorékok elhelyezkedése és a növényzeti borítás alapján végzett élőhely-preferencia vizsgálatban megállapítottam, hogy a borz bár alapvetően lomberdőlakó, a vegetációs fedettség (ezen belül az erdősültség) a hazai alföldi élőhelyi adottságok mellett csak egy az élőhely-választást meghatározó tényezők között. Az erdősültség elsősorban regionális szinten vizsgálva ad lehetőséget a faj megjelenésének és állománynövekedésének a megállapítására. Megállapítottam, hogy a Hajdú-Bihar megyei területeken az erdőtípusokon belül a borz elsősorban az erdeifenyveseket preferálja. Táplálkozásökológia: A hullaték analízisre épülő táplálkozás vizsgálat során megállapítottam, hogy az erdősült és a nyílt alföldi élőhelyeken élő borzok tápláléka eltérő, az összetétel évszakfüggő. Műfészek kísérlettel végzett fészekpredációs vizsgálat során megállapítottam, hogy nincs lényeges összefüggés a műfészkek borzvártól mért távolsága (300 méterig), valamint a tojáspusztítás (fogyasztás) között, vagyis a borz nem keresi célzottan a madárfészkeket.

The European badger, parallel to the European processions, showed dynamic spread in Hungary since the end of the 1980’s. It appeared and reached significant stock range at areas that earlier were not typical habitats of it. This predator not known at several areas before, could give new challenge for nature conservation, and as a fair game mainly for game management professionals. At a concrete game management unit or within a unit at a certain area or region, a more detailed survey is necessary, as in connection with any species a correct, ecologically and economically acceptable management could be planned only by a deep analysis. My goals were:

• To investigate the presence and distribution of badgers in Hajdú-Bihar County
• To investigate the population size of badgers in sample areas
• To investigate the habitat preference through of choice of sett place
• To investigate the feeding ecology of badgers use the method of excrements analysis
• To investigate the role of badgers in the predation of ground nesting birds use the method of artificial made nests New scientific achievements: Density of badger setts: My data strengthen that by nowadays the badger could be considered a predator that owns significant number of individuals and density at those areas of Hajdú-Bihar County where previously it was not particular. The sett density values gained throughout my investigations exceed the values of most detailed surveys processed at the Great Plain. It can be stated by the number of the inhabited setts, that the badger density value at the highly forested Erdőspuszta sample area reached the values of the Transdanubian populations with considerable stock. The region Erdőspuszta is well inhabited by badgers. This strong population could function like a root population in the inhabitation of the open areas. Habitat preference: By the results of my examinations on the quality of the vegetation and the rate of the vegetation cover I can state that the cognition of these environmental factors indicates the appearance and the accidental spreading of these species only partly because however the preference of the forested areas in case of a bigger region is statable but the settlement of the badger in open and forested habitats could be that sized that need interference from both game management or nature conservation aspect. According to the forest preference it is contradictious result according to the international data that I found not avoidance but stronger than medium preference (Px=0,62) to the coniferous forests at the Erdőspuszta habitats. Feeding ecology: Analysing the feeding data of the two sample areas I found that the food composition of the badgers is significantly (p<0.01) dissimilar in the different seasons, viz. the food composition depends on the season, according to the seasons it shows changes both at the Erdőspuszta and both at the Nádudvar area. Thus I can state on the whole that among the affect on artificial nests and the distance of the nests to the badger setts I did not find significant correlation. It means that the badger do not have any preference to the bird eggs.