A téma érdekessége az aktualitás, a bőséges irodalom és információ nyomtatásban és a médiában, továbbá egy fizikai törvényszerűség is vonatkozik rá, amelynek értelmében soha vész el, legfeljebb átalakul. A fogalmi kör első megközelítésben hézagok nélkülinek teljesnek és egységesnek látszik. A bűnszövetség és a bűnszervezet a büntetőjog tankönyvek és törvénykönyvek általános – különös részének anyagát képezik, a szervezett bűnözés viszont ezekből a dokumentumokból kimaradt. Ennek egyik oka a szervezett bűnözés fogalmi apparátusának folyamatos változása, új-és újabb formáinak megjelenése nemzeti és nemzetközi szinteken egyaránt. A szervezett bűnözést illetően tehát még nincs egységes álláspont, de folyamatosan van törekvés erre. A szervezett bűnözés nemcsak büntetőjogi fogalom. Globális politikai, gazdasági, társadalmi jelenségek bonyolult eszközcselekményeként tartják számon egyes szakemberek. Ezen bűncselekmények különösen veszélyesek a társadalmakra, a szervezett bűnözés legújabb fajtája a terrorizmus pedig az egész világra. A szervezett bűnözéssel kapcsolatban az egyes tagállamok között nemzetközi és európai megállapodások jöttek létre. Dolgozatomban arra vállalkozom, hogy bemutatom ezen tényállások fogalmi apparátusát, elemzem a közöttük fellelhető összefüggéseket, hasonlóságokat és különbségeket. A legproblematikusabb terület a szervezett bűnözés, mint legtágabb fogalom az előbbi kettőt is magában foglalja. További sajátossága az összetettség, az állandó változás, ami miatt nem lehet egyetlen tényállásba sűríteni, ámbár lehet és kell is törekedni egy egzakt fogalmi rendszer kialakítására. A dolgozatot nemzetközi és európai büntetőjogi intézmények zárják. A szervezett bűnözés tehát a Büntető Törvénykönyvben nem szerepel a tényállások között. Véleményem szerint a Btk. megújítása ebből az aspektusból - a továbbiakban - a nem elodázható sürgős tevékenységek listájára került. A probléma valóban komplex, de nem kezelhetetlen. A javaslatom ezzel kapcsolatban; hogy, - mivel nem csak bűnügyi, hanem ennél sokkal szélesebb, nemzetbiztonsági és határokon átnyúló tényállás- együttesről van szó, a Büntető Törvénykönyvben a fogalomrendszer kialakítását a joghatóság fogalomkörének elkülönítésével szükséges kezdeni (Pp-ben már szereplő minta szerint), még akkor is, ha a szervezett bűnözés egyes alakzatai, mint pl.: terrorizmus létrehozói oldalról szinte lokalizálhatatlan. A terrorizmus és más szervezett alakzatok ellen lehet és kell is védekezni. Ha felkészülünk a "fogadására", ha az elhárítás minden eszközét átgondoljuk és folyamatosan készenlétben tartjuk - talán nem jár annyi vérrel és áldozattal. Ennek egyik további elégséges eszköze a kodifikált nemzeti Büntető Törvénykönyvbeli tényállások listája, kidolgozott fogalmi apparátusa és a bűnelkövetők elmaradhatatlan megbüntetése.