Kutatásunk során vizsgáltuk mind az egyszeri, nagy dózisú, mind a folyamatos, egyenletes α-MSH kardioprotektív spektrumát. Az eredményeink rámutatnak, hogy ezen vegyület alkalmazása releváns lehet a kardiovaszkuláris betegségek „bioterápiás” menedzselésében a vazodilatáció specifikus aspektusain keresztül, illetve, hogy a hosszú távú, mini ozmotikus pumpával történő α-MSH kezelés jelentős potenciállal rendelkezik a diabétesz által indukált szisztolés vagy diasztolés kardiális diszfunkció megelőzésében és terápiájában. A tanulmány legjelentősebb eredményei közé tartozik az echokardiográfiás vizsgálat, ami a vegyület szisztolés paramétereire kifejtett javító hatását reprezentálja (ejekciós frakció), a szívfunkciós kísérletek, melyek a HR, CF és AF-re gyakorolt kedvező befolyást igazolják, a felfedezés, hogy az α-MSH képes csökkenteni az iszkémia/reperfúzió következtében kialakult infarktus méretét, valamint a 2-es típusú cukorbetegséggel összefüggő metabolikus eltérések javítása. A hormon potens antiaritmiás tulajdonságokkal rendelkezik, illetve jelentős vazodilatációt ért el a koronária ereken– mely képessége célzott erek dilatációjának potenciális eszközévé teheti a későbbiek során. További jelentős következtetése a jelenlegi tanulmánynak, hogy a HO-1 szükséges a legtöbb α-MSH által kiváltott sejt, - illetve szövetszintű folyamathoz. Mindazonáltal, néhány potenciálisan jótékony hatásról – mint pl. a CO és SV változás – kiderült, hogy függetlenek a HO-1 aktivitásától, mivel a HO-1 gátló, SnPP-kezelés nem befolyásolta a kialakulásukat.

We intvestigated cardioprotective effect of α-MSH both single, high dose and continuous administration. Our results prove that this compound might be relevant to the “biotherapeutic” management of cardiovascular diseases through specific effects on aspects of vasodilation, and that long-term α-MSH therapy with osmotic mini pump has significant potention in the prevention or therapy of diabetes induced systolic or diastolic cardial dysfunction. Major findings of this study include echocardiographic outcomes that suggest its effects on systolic parameters of the heart (ejection fraction), along with outcomes of cardiac function experiments demonstrating favorable influences on HR, CF, and AF, the information that α-MSH is able to decrease the territory of cardiac infarction caused by ischemia/reperfusion and to ameliorate the metabolic changes evoked by type 2 diabetes mellitus. The hormone showed potent antiarrhythmic properties and further promotes intensive dilatative effects on coronary vasculature—a finding that will potentially allow development of interventions that specifically target selected blood vessels for dilation. A further important finding of this investigation is that most of the cellular and tissue processes studied required the activity of HO-1 as a downstream effector of α -MSH. Nevertheless, some of the potentially beneficial effects, such as changes in CO and SV, were observed to occur independently of HO-1 activity, as evidenced by insensitivity of these processes to treatment with the HO-1 inhibitor, SnPP.