A tanulmány a deepfake technológia büntetőeljárásra gyakorolt legjelentősebb veszélyeit tárja fel. Bemutatja a deepfake jogi fogalmának meghatározásával kapcsolatos dilemmákat, elemzi a digitális bizonyítékok hitelességének biztosítását érintő nehézségeket, valamint vizsgálja a hagyományos bizonyítékértékelési elméletek alkalmazhatóságát a mesterséges intelligenciával szemben. Emellett külön hangsúlyt kap a szakértői bizonyítás sajátos szerepe, továbbá a hitelesítő szoftverek, a hash kódok és a kötelező MI jelölések funkciója a büntetőeljárásban.