*Az ESG, mint szabályozási kihívás az Európai Unióban, különös tekintettel a greenwashing jelenségére

Abstract

A dolgozat az ESG Európai Uniós szabályozásának áttekintésére koncentrál, különös tekintettel a zöldrefestés jelenségére. A feldolgozott szakirodalom alapján jól látható, hogy az ESG nem egy önálló, zárt fogalom, hanem a fenntartható fejlődés, a felelős vállalatirányítás, a pénzügyi piacok átláthatósága és a fogyasztóvédelem metszéspontjában helyezkedik el. A téma tudományos és gyakorlati jelentőségét erősíti, hogy az ESG-követelmények hatékonysága nagyrészt a közzétett információk hitelességén múlik. Ha a gazdasági társaságok valótlan vagy félrevezető adatokat és állításokat tesznek közzé, az nemcsak az adott vállalat megítélését rontja, hanem a teljes szabályozási rendszer legitimációját is gyengítheti. Általam vizsgálandó kérdés, hogy a jelenlegi Európai Uniós jogi eszközrendszer nyújt-e és ha igen milyen hatékonysággal védelmet a megtévesztő vagy hamis vállalati kommunikációval szemben. Másrészt, hogy a jelenlegi szabályozásban találhatók-e fogalmi, intézményi vagy végrehajtási hiányosságok. Harmadrészt felmerülhet, hogy az ilyen rohamosan változó szabályozási környezet, a hozzá kapcsolódó egyszerűsítési és halasztási törekvéseket is figyelembe véve milyen hatással van a jogalkalmazásra, sérül-e a jogbiztonság alapelve? A kérdés sajátossága, hogy több szakterületet érintő szabályozásról van szó. A greenwashing elleni fellépés ezért nem kezelhető kizárólag jogi problémaként: egyszerre igényel jogi, közgazdasági és környezetvédelmi szemléletet.