Azért esett a választásom a veszélyes üzemi felelősség, mint jogintézmény bemutatására, mert már régebb óta foglalkoztatott az önvezető autók esetében hogyan alakulhat a felelősségvállalás. Erre a kérdésemre egyértelműen a kezdetektől kezdve kell a válasz után kutatnom. Ami az alapot adja, az a veszélyes üzemi felelősség szabályainak kialakulása, változása, átalakulása. A dolgozatom fő irányvonala a gépjárművekkel kapcsolatos károkozásra fókuszál, s ezen a területen is leginkább a felelősségvállalás kérdésére. Az állandóan fejlődő gépesítésnek köszönhetően a gépi meghajtású közlekedési eszközök használata kiemelt jelentőségű a mai kor társadalmi rendjében, valamint a polgári jogi kártérítési felelősségi alakzatok között. Ezt a kiemelt jelentőséget szeretném bemutatni a munkámban, mégpedig főként a hazai joggyakorlaton keresztül, emellett néhány aktuális külföldi esetről is szeretnék átfogó képet nyújtani. De természetesen ezzel párhuzamosan kisebb terjedelembe fontosnak tartom bemutatni a bírói gyakorlat alapján kialakított esetköröket, mivel ezek is elengedhetetlenek eme speciális felelősségi alakzat megértéséhez, bemutatásához. Ugye a felelősségvállaláshoz szorosan kapcsolódó üzembentartói kérdéskör elemzése kikerülhetetlen volt, ami adja az érdeklődési köröm alapját. Ahhoz, hogy átfogó képet adjak az önvezető autókról, véleményem szerint érdemes betekintést nyerni a több résztvevős fokozott veszéllyel járó tevékenységi körökbe – dolgozatom fő irányvonalát követve – a tömegközlekedési eszközök világába. Majd bemutatom, hogy egyes „szereplőknek” mi a kötelezettsége illetve milyen jogaik vannak, s hogyan lehet mentesülni a felelősség alól. Az utolsó állomás, a végcél előtt a veszélyes üzemek találkozása és a kívülállóknak okozott károk felelősségi rendszere, s egyértelműen ezek a szabályozások állnak legközelebb az eredeti felvetésemhez. Ezzel elérkeztünk az önvezető autó felelősségének a témaköréhez, ami a dolgozatom célját jelenti. A jogintézmény feltárása és vizsgálata után áttekinthetjük, hogy külföldön hogyan is alakult ki ez a robotika, s hogyan válik az életünk részévé. Ennek a radikális technikai fejlődésnek köszönhetően szükséges-e új felelősségi formákon gondolkoznunk, hogy beilleszthető legyen a szabályozása a magyar jogrendszerbe. A képzeletbeli képletből egy fő elem, az emberi irányítás teljesen kiesik. S felvetődik a kérdés, hogy így alkalmas-e a már bevált felelősségi formákat alkalmazni, persze az új helyzethez való igazítással. Külföldi példákon keresztül egy rövid betekintést nyújtok mind az autonóm autók kialakulásába, mind a jelenlegi véleményformálásba, - a hamarosan Magyarországra is berobbanó újdonságról - s annak jogrendszerbe való beillesztésének javaslatairól. Leginkább az aktualitása miatt választottam ezt a témát. Fejlődő világ által „szült” újdonságok tekintetében is milyen remekül körvonalazza az esetleges újítások szabályainak a jogrendszerbe való beillesztését. Ha jól megnézzük, a veszélyes üzem működéséből eredő károk már gyakrabban fordulnak elő, mint az általános felelősségi formák. Ugyanis meglátásom szerint e közlekedési eszközök száma még inkább növekszik, s a használatukból, működésükből eredő káresetek száma is emelkedni látszik. Ráadásul ezzel összefüggő balesetek egy részét a technika jelen állása szerint teljesen képtelenség megelőzni. A mai tudomány sem képes például az emberi tényezők vagy akár a természeti erők hatását kiküszöbölni. Mindezen okok miatt is feltétlenül szükséges a fokozott felelősségi alakzat követése a veszélyes üzem működését illetően.