This essay advances five theses explaining the desolate state of the architectural heritage in Hungary. It also addresses the issue of why two decades of transition was not sufficient to remedy the shortcomings of four decades of socialism. In the second part of the study we attempt to draft a strategy that could help overcome these difficulties. It aims at a combination of business, municipal and civil society activities guided by a nationally coordinated plan. Following these guidelines the architectural heritage in Hungary could be transformed into an asset instead of a liability, as has been the case in many other European countries. JEL classification: I38, O21, P20, R11  

Ez az esszé öt tételben vizsgálja, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az írás második felében megkíséreljük fölvázolni azt, milyen gazdasági stratégia mentén lenne elérhető az a cél, hogy a hazai épített örökség üzleti és társadalmi hasznosítása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett – más országokban tapasztalt módon – a gazdasági fölemelkedés tartós tényezőjévé válhat. Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, O21, P20, R11