A dolgozatban vizsgálatuk a biotrágyázás alkalmazásának lehetőségét kadmiummal szennyezett körülmények között. Ennek mérlegeléséhez mértük a hajtás frisstömeg változását, a hajtás és a gyökér szárazanyag gyarapodását, a fotoszintetikus pigmentek relatív és abszolút mennyiségét, a potenciális fotoszintetikus aktivitást, valamint a biotrágya befolyásoló szerepét a kadmium felvételére. Vizsgálatainkhoz az egyszikű kukoricát és a kétszikű napraforgót használtuk, ugyanis számos ponton lényeges különbség van a tápanyag felvételi mechanizmusuk között.