Szakdolgozatomban a közepes jövedelmi csapda jelenségét vizsgáltam, kutattam, hogy milyen tényezők okozzák és hogy hogyan kerülhetik el az országok, hogy a csapda áldozatává váljanak. Dél-Koreát számtalan helyen említik pozitív példaként a csapda elkerülésének kapcsán, azonban több ázsiai ország - köztük a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét (ASEAN) alkotó gazdaságok - azzal a problémával szembesülnek, hogy a közepes jövedelmi szint elérése után gazdasági fejlődésük lelassul. Szakirodalmi áttekintésemben kitértem a dél-koreai "gazdasági csodára", amelynek keretein belül részletesebben ismertettem a Pak Csong-Hi elnök nevéhez fűződő ötéves gazdasági terveket. Bemutattam továbbá, hogy mi is az ASEAN, s ismertettem az elemzésemben szereplő három délkelet-ázsiai országot. Dolgozatom legfőbb célja az volt, hogy a csapda elkerülésének kapcsán kulcsfontosságúnak számító tényezők alapján összehasonlítsam Dél-Korea tapasztalatait az ASEAN három országának (Thaiföld, Fülöp-szigetek és Indonézia) jelenlegi tapasztalataival. Az összehasonlítás során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy vajon milyen üzenetet hordoz Dél-Korea átalakulása az újonnan iparosodó délkelet-ázsiai országok későbbi hullámai számára, valamint, hogy tanulhatnak-e ezen országok Dél-Korea gazdasági fejlődési útjából.