Az anatómiás és nem anatómiás szublobáris tüdőreszekciók eredményeinek összehasonlítása

Abstract

A tüdőrák kezelésében sebészeti beavatkozások szempontjából az anatómiai egységek reszekciója, elsősorban a lobektómia a gold standard eljárás, azonban ezt napjainkban felváltja egy másik szemlélet, miszerint a lebenynél kisebb egységek eltávolítása is elegendő. A szublobáris reszekciók két csoportba sorolhatóak: anatómiás/szegmentreszekció és nem anatómiás/wedge reszekció. A tanulmányunk célja, hogy objektív értékelést végezzünk a két eljárás tekintetében, melyek eredményessége kapcsán folyamatos a vita szakmán belül. Jelen retrospektív vizsgálatunkba 2015-2019 között intézményünkben műtött NSCLC-s betegek kerültek be, akiknek a daganata stádiumbeosztás szerint T1N0M0 volt, illetve a műtét kivitelezése valamilyen sublobaris reszekcióval történt. Kizárásra kerültek: a lobektómiával végzett műtétek, a T1< daganattal, illetve nyirokcsomó pozitivitással vagy metasztázissal rendelkezők, a kissejtes vagy a karcinoid formával diagnosztizáltak, a neuroendokrin tumorral rendelkezők, a korábban már tüdőrszekción átesettek. A tanulmányunkba így összesen 94 beteg került bevonásra, akiknél átlag számítást végeztünk nem, kor, FEV1, DLCO%, tumor lokalizáció, komorbiditások, tumor szövettani típusa, stádium, műtéti típus és szövődmények szempontjából. Szignifikancia szintet vizsgáltunk a kórházi benntartózkodás, a mellkasi drén bentléte, az 1, 3 és 5 éves túlélés, illetve az 1, 3 és 5 éves betegségmentes túlélés alapján a betegek műtéti típus szerint szétválogatott csoportjait összevetve. A bevont 94 beteget tekintve 76 esetben ékreszekció történt, 18 esetben pedig anatómiás szegment/többszegment eltávolítást végeztek. A két műtéti technika között sem a mellkasi drén eltávolítása (0,257), sem a kórházi benntartózkodás hosszában (0,2378) nem találtunk szignifikáns különbséget Mann-Whitney U teszt lefuttatásával. Pearson's Chi-négyzet próbát végeztünk az 1, 3 és 5 éves túlélés, illetve a betegségmentes túlélés összehasonlítása során, ahol a 3 éves betegségmentes túlélés esetén szignifikáns különbséget (p=0,04676) tapasztaltunk. 5 éves betegségmentes túlélés esetén pedig marginálisan szignifikáns eredményt (p=0,08255) kaptunk. Az adatok azt mutatják, hogy a két műtéttechnika sok tekintetben hasonló T1N0M0 NSCLC-s betegek esetében. Ugyanakkor a szegmentreszekció esetén a műtét kiegészül szegmentális, valamint lobáris nyirokcsomó eltávolítással is, ez vezethet betegségmentes túlélési előnyhöz a 3 évet vizsgálva.