A diákok nagy része amint meghallja, hogy matematika egyből libabőrös lesz, kiveri a verejték, és azon kezd el gondolkozni, hogyan menekülhetne el. Nagyon sok gyerek számára az okozza a problémát, hogy „elvesztik a fonalat”. Az órára beülve csak különféle jeleket, meg számokat látnak a táblán, és nem értik a képleteket, definíciókat, tételeket. Nagyon sok információ áramlik feléjük, melyek megértése nagy koncentrálást, és bizonyos alapismereteket követel. Azoknak, akik túl „száraznak” tartják a matematikát, és érthetetlenül állnak a különféle összefüggések előtt, célszerű lenne egy szakkört indítani, melyen egy kicsit más szemszögből lehetne rávilágítani a matematika szépségére. Szerintem jó módszer lenne a bélyegekkel felkelteni az érdeklődésüket. Igaz nagyon kicsi, de közelről szemügyre véve gyönyörű alkotások, melyek nem utolsó sorban nagyon sok információval szolgálnak. Megismerkedhetünk a különböző korokban élt matematikusok arcképeivel, találmányaikkal, eredményeikkel. Az egyes felfedezések hátterével is foglalkozhatunk, így a gyerekek nemcsak a száraz tényeket kapják, hanem érdekes anekdotákkal is gazdagodhatnak. Ha ezekkel sikerül felkelteni az érdeklődésüket, akkor szinte észrevétlenül elsajátíthatják azokat az eredményeket, melyek születéséről szó van. Meg kell még említenem, hogy ez természetesen nemcsak a matematikán belül alkalmazható. Ez egy tantárgyakon átívelő lehetőség, hiszen a bélyegeken rengeteg irodalmi, történelmi, művészeti vonatkozású dolgot találunk. A cél az, hogy a diákok többet tudjanak meg azokról az emberekről, akiknek köszönhetjük, hogy a matematika most ott tart, ahol tart és különösebb erőfeszítések nélkül, vizuális eszközökkel mélyedjenek el a matematika rejtelmeiben. A fent említett szakkör egyik témája lehetne, a geometriával foglalkozó matematikusok élete és munkássága. Szakdolgozatomban ezt a témakört mutatnám be a teljesség igénye nélkül.