A tiszai szennyezés hatása a folyó menti mezőgazdasági területekre Vásárosnamény kistérség példáján keresztül

Abstract

A tiszai cianid szennyezés hatásának vizsgálata a folyó menti mezőgazdasági területek talajára, laboratóriumi talajtani vizsgálatok, illetve kérdőíves vizsgálati eredmények alapján. A kutatás magába foglalta Vásárosnamény mintaterületről begyűjtött talajminták nehézfém-tartalmának meghatározását ICP-OES módszerrel, illetve a vizsgálatba bevont gazdák kérdőíves felmérését. Az eredmények alapján a talajmintákra leginkább jellemző fémek a Hg, As, Cd, Cu, Ni, Pb, Zn. A talajminták Hg, Cu, Zn, Pb többlete minden bizonnyal összefüggésbe hozható a tiszai cianid szennyezés eseményével, míg az As, Cd, Ni többletét valamely korábban bekövetkező havária-szerű szennyezés, illetve egyéb szennyező forrás eredményezhette. A kérdőíves eredmények igazolták, hogy a gazdák legnagyobb részaránya nem tapasztalt változást a talajkezelés és/vagy a talaj tápanyagigényét tekintve. A szennyezést követően általában semmilyen talajvizsgálatot nem végeztek a gazdálkodásuk alatt álló földterületen, így talajszennyezéssel kapcsolatos vizsgálatot sem. Javaslatom szerint azonban célszerű lett volna ilyen jellegű vizsgálatok elvégzése, mivel az általam végzett mérések eredményei is igazolják több fém többletét a mintaterület talajában, mely fémek, hosszú ideig képesek akkumulálódni és megmaradni a a talajban, így ezek jelenlétének és hatásának vizsgálata jelenleg is indokolt lehet. A téma fontosságát még inkább fokozza az a tény, hogy az említett fémek egy része a növények számára könnyen felvételre kerülnek a talajból, és a táplálékláncon keresztül végső "állomásként" bejuthatnak az emberi szervezetekbe.